| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

OLTYÁN Sándor: Az ige mint névszó. Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 4. sz. 181. 1916

PAIS Dezső: [A felelin-féle igealakok az erdélyi régiségben.] Magyar Nyelv. LIV. évf. (1958) 2. sz. 334–335. 1958

PÉNTEK János: A körösfői í-zés állapota. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. X. évf. (1966) 1. sz. 61–75. 1966

PROHÁSZKA János: Névszóul és igéül egyaránt használt szavak. Magyar Nyelvőr. LXXVII. évf. (1953) 1–2. sz. 48–56. 1953

SEBESTYÉN Árpád: A -fele toldalék szamosháti használatának és jelentésfejlődésének kérdéséhez. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások III. Tankönyvkiadó. Budapest, 1956

SEBESTYÉN Árpád: A Csűry-féle, szamosháti ė fonológiai értékeléséhez. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások IV. Tankönyvkiadó. Budapest, 1957

SIMONYI Zsigmond: A moldvai csángó c-ről. Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 1. sz. 26–28. 1909

STEUER János: A székely nyelv hangjai. Adalék a magyar nyelvjárástanhoz. Budapest, 1888

STEUER János: Az ’és’ kötőszó a székely nyelvjárásban. Magyar Nyelvőr. XIX. évf. (1890) 7. sz. 319. 1890

STEUER János: Az ’ira’ alak a székelységben. Magyar Nyelvőr. XX. évf. (1891) 7. sz. 331–332. 1891

STEUER János: A székely diftongusok. (A középső nyelvállású magánhangzók rendszere.) Magyar Nyelvőr. XXII. évf. (1893) 3. sz. 124–131. 1893

STEUER János: A székely hangrendszer. Magyar Nyelvőr. XXII. évf. (1893) 6. sz. 250–256., 7. sz. 298–303. 1893

STEUER János: Erdélyiességek. Magyar Nyelvőr. XXII. évf. (1893) 6. sz. 279–280. 1893

STEUER János: Az ’œ’ betű és hangja. Magyar Nyelvőr. XXIII. évf. (1894) 4. sz. 183. 1894

STEUERMANN Mihály: A székely nyelvjárás szórendi sajátságai. (Nyelvészeti Füzetek, 64.) Athenaeum Kiadó. Budapest, 1910

SZABÓ T. Attila: A bábonyi népnyelv igealakjai. In: Csűry Bálint (szerk.): Magyar Népnyelv. A debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetének évkönyve. I. Magyar Népnyelvkutató Intézet. Debrecen, 1939

SZABÓ T. Attila: A bábonyi népnyelv igealakjai. Magyar Népnyelvkutató Intézet. Debrecen, 1939

SZABÓ T. Attila: Adatok a gajcsánai csángó népnyelv igealakjaihoz. In: Bárczi Géza – Szabó T. Attila (szerk.): Magyar Népnyelv IV. Magyar Népnyelvkutató Intézet–Erdélyi Tudományos Intézet. Debrecen–Kolozsvár, 1942

SZABÓ T. Attila: Az í-zés állapota a bábonyi népnyelvben. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 1–4. sz. 343–344. 1943

SZABÓ T. Attila: A -ni, -nit, -nol rag. Magyar Nyelv. XL. évf. (1944) 1. sz. 76–77. 1944

SZABÓ T. Attila: XVI–XVII. századi adatok a -bali képzőre. Magyar Nyelv. XL. évf. (1944) 1. sz. 77–78. 1944

SZABÓ T. Attila: A kicsinyítő-becéző képzők a moldvai csángó nyelvjárásban. In: Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem (1945–1955). Román Állami Tanügyi és Pedagógiai Könyvkiadó. Kolozsvár, 1956

SZABÓ T. Attila: A felelin-féle igealakok az erdélyi régiségben. Magyar Nyelv. LIV. évf. (1958) 2. sz. 333–334. 1958

SZABÓ T. Attila: Fogvánt. Magyar Nyelv. LV. évf. (1959) 1. sz. 128–129. 1959

SZABÓ T. Attila: A -ni, -nit, -nul, -nül határozórag-csoport az erdélyi régiségben. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások VI. Tankönyvkiadó. Budapest, 1960

SZABÓ T. Attila: A magyar ę és ä hangok történetéhez. Magyar Nyelv. LVIII. évf. (1962) 1. sz. 10–20. P 1962

SZABÓ T. Attila: Újabb adalékok a felelin-féle szóalakokhoz. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VIII. évf. (1964) 1. sz. 77–92. 1964

SZABÓ T. Attila: Egy mezőségi nyelvjárási emlék 1552-ből. Magyar Nyelv. LXII. évf. (1966) 4. sz. 492–496. 1966

SZABÓ T. Attila: Az aki vonatkozó névmás erdélyi régiségbeli életéhez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 2. sz. 201–213. 1967

SZABÓ T. Attila: A -bali képző az erdélyi régiségben. Magyar Nyelv. (1968) XLVIII. évf. 224–226. 1968