jakab albert zsolt
Romániai magyar néprajzi bibliográfia

SZENDREY Zsigmond: Útmutató néphagyományaink és néprajzi tárgyak gyüjtésére. Nagyszalonta, 1917

BÁTKY Zsigmond (szerk.): A moldvai csángó-telepek térképe. Zsebatlasz naptárral és statisztikai adatokkal az 1917. évre. Magyar Földrajzi Intézet. Budapest, 1917

GYÖRFFY István: A moldvai csángók. Vármegye. 1917. jan. 27. 1917

MELICH János: A moldvai csángók. Magyar Nyelv. XIII. évf. (1917) 1. sz. 17–18. p 1917

KELEMEN Lajos: Marosköri ingó műemlékeink biztonságba helyezése. Keresztény Magvető. (1917) 23–28. 1917

KELEMEN Lajos: Az ádámosi mennyezetfestmény és szentélyszék. Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából. VIII. évf. (1917) 233–237., 254–256. 1917

FALL Endre: Gyalu vára. Temesvárott, 1917

KELEMEN Lajos: Gróf Eszterházy Kálmán halála és temetése. Erdélyi Múzeum. (1917) 205–211. 1917

KELEMEN Lajos: Br. Wesselényi Miklós. Erdélyi Múzeum. (1917) 212–213. 1917

KÁLMÁNY Lajos: Holdisten. Ethnographia. XXVIII. évf. (1917) 4–6. sz. 309–310. 1917

SZENDREY Zsigmond: Szalontai babonák Arany műveiben. Ethnographia. XXVIII. évf. (1917) 1–3. sz. 138–139. 1917

KELEMEN Lajos: Régi dolgok. Hitvesi hűtlenség a háború idején. Unitárius Közlöny. (1917) 51–53. 1917

BÁN Aladár: A Toldi-monda alaprétege. Ethnographia. XXVIII. évf. (1917) 1–3. sz. 21–35. 1917

SEBESTYÉN Gyula: Arany János és a hagyomány. Ethnographia. XXVIII. évf. (1917) 1–3. sz. 1–6.; 4–6. sz. 184–196. 1917

SOLYMOSSY Sándor: Arany János népiessége. Ethnographia. XXVIII. évf. (1917) 1–3. sz. 7–21. 1917

VERSÉNYI György: Tompa népies költészetéről. Ethnographia. XXVIII. évf. (1917) 4–6. sz. 161–184. 1917

SZENDREY Zsigmond: Pótlások. Magyar Nyelv. XIII. évf. (1917) 2. sz. 56–57. 1917

KONSZA Samu: Közmondások. [Nagybacon.] Magyar Nyelvőr. XLVI. évf. (1917) 1–2. sz. 65. 1917

KRIZA János: Szólások. Székelységiek. Magyar Nyelvőr. XLVI. évf. (1917) 5–6. sz. 189. 1917

KONSZA Samu: Káromkodás. [Nagybacon.] Magyar Nyelvőr. XLVI. évf. (1917) 5–6. sz. 192. 1917

MOLDOVÁN Gergely: A szerelem a román népdalban. Erdélyi Múzeum. XXXIII–XXXIV. évf. (1916–1917) 73–102. 1916, 1917

ROKONFÖLDI [PETRÁS INCE János]: Népdal. [Klézse.] Magyar Nyelvőr. XLVI. évf. (1917) 3–4. sz. 134. 1917

BALÁZS Ferencné: Levél. Kelt levelem Oklándon 1916. június. Magyar Nyelvőr. XLVI. évf. (1917) 3–4. sz. 134. 1917

ERDÉLYI Lajos: Az udvarhelymegyei székelység és a nyugati magyarság nyelvi összefüggése. Magyar Nyelv. XIII. évf. (1917) 5–6. sz. 196–201., 7–8. sz. 225–230. 1917

KONSZA Samu: Menekít. Magyar Nyelvőr. XLVI. évf. (1917) 7–8. sz. 236. 1917

OLTYÁN Sándor: Népetimológia. [Irtás.] Magyar Nyelvőr. XLVI. évf. (1917) 1–2. sz. 62. 1917

PARÁSZKA Gábor: [Népetimológia.] Magyar Nyelvőr. XLVI. évf. (1917) 1–2. sz. 62–63. 1917

PARÁSZKA Gábor: [Tájszókról.] Magyar Nyelvőr. XLVI. évf. (1917) 9–10. sz. 295. 1917

VISKI Károly: Korhely, korhelység. Magyar Nyelvőr. XLVI. évf. (1917) 5–6. sz. 180–181. 1917

KOLLMANN Vilmos: [Tájszók. Hódos.] Magyar Nyelvőr. XLVI. évf. (1917) 5–6. sz. 193. 1917