jakab albert zsolt
Romániai magyar néprajzi bibliográfia

ALBERT Ernő: Adatok a ditrói tutajozás és szekeresség történetéhez. In: Halász Péter (szerk.): A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Magyar Néprajzi Társaság. Budapest, 1991

BAKCSI Ferenc: Egy-két szó a borvizes székelyekről. Hon és Külföld. 1867. 28. sz. 1867

BARNA Gábor: A tutajozás kulturális jelentősége a Közép-Tisza és a Hármas-Körös mentén. Ethnographia. XCIX. évf. (1988) 2. sz. 189–212. 1988

BARNA, Gábor: Zur Kulturellen bedeutung der Flösserei auf der Tisza (Theiss) und auf der Hármas-Körös. [A tutajozás kulturális jelentősége a Közép-Tisza és a Hármas-Körös mentén.] Acta Ethnographica Hungarica. XXXVIII. évf. (1993) 1–3. sz. 145–167. 1993

BÍRÓ Donát: Tutajozás a Görgény folyón. Művelődés. XXXIX. [XLIII.!] évf. (1990) 9. sz. 27–29. 1990

BIRÓ Donát: A szászrégeni lovaskocsi-gyártás. Művelődés. XLI. [XLV.!] évf. (1992) 2. sz. 32–33. 1992

BOCSKOR János: A tavasz beköszöntésével a gyergyói tutajozó székelyeknek fáradsága, jutalma. Nemzeti Társalkodó. (1838) II. félév. 26–36; (1839) I. félév. 33–37. 1838

CZEGLÉDY János [MARKOS András]: Tutajozás a Maroson a múlt században. Ethnographia. LXXX. évf. (1969) 2. sz. 212–234.; 3. sz. 431–446.; 4. sz. 537–556. 1969

CSORBA Csaba: Közlekedés, árucsere és városfejlődés Szamos-vidéken a XIV–XV. században. In: Dankó Imre (szerk.): Csengeri krónika. Néprajzi és helytörténeti antológia Molnár József 70. születésnapjára. Csenger Község Tanácsa. Csenger, 1975

D. F. A. [FODOR András]: A Maroson mint Erdély legnagyobb folyó vizén mostan divatozó kereskedésről s ezt nagyon hátráltató okokról. Nemzeti Társalkodó. (1837) I. félév. 138–142., 145–161. 1837

FÁBIÁN Margit: Andrásfalvi fuvarosok. Néprajzi Látóhatár. V. évf. (1996) 1–2. sz. 222–234. 1996

GARDA Dezső: A gyergyóremetei tutajosok a XIX. században. Acta Hargitensia. I. évf. (1980) 85–95. 1980

GARDA Dezső: Gyergyói tutajosok a XVII–XVIII. században. Művelődés. XXXIV. évf. (1981) 5. sz. 42–44. 1981

GARDA Dezső: Plirăritul în bazinul Giurgeului (sec. XVII–1848). Acta Musei Napocensis. XXI. évf. (1984) 227–238. 1984

GARDA Dezső: A gyergyói tutajozás társadalomrajzához. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1994. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1994

GUNDA Béla: A magyar kétrúdú szekér eredete és a régi magyar ajonca szekér. Néprajzi Értesítő. XXVI. évf. (1934) 3–4. sz. 93–96. 1934

HAÁZ Ferenc Rezső: Az udvarhelyszéki székely szekér. Néprajzi Értesítő. XXIV. évf. (1932) 1. sz. 10–19. 1932

HAÁZ Ferenc Rezső: Az udvarhelyi székely szekér. In: Uő: Udvarhelyi tanulmányok. (Múzeumi füzetek, 10.) Haáz Rezső Kulturális Egyesület. Székelyudvarhely, 1994

IMREH István: Utak, utazások, szállítások Erdélyben. Művelődés. XXXIII. évf. (1980) 8–9. sz. 74–76. 1980

IMREH István: Utak, utazások, szállítások Erdélyben. Művelődés. LII. évf. (1999) 6–8. sz. 115–118. 1999

KOLUMBÁN Lajos: A Maros mentén. Budapest, é. n.

KÓS Károly: Úttalan utakon. (Közlekedés, teherhordás, távközlés.) In: Uő: Mihez kezdjünk a természetben. Ifjúsági Könyvkiadó. Bukarest, 1968

KÓS Károly: Hétfalusi szekeresség. In: Uő: Tájak, falvak, hagyományok. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1976

PALKÓ Attila: Tutajozás a Maroson. Élet és Tudomány. XXX. évf. (1973) 42. sz. 1978–1981. 1973

PALKÓ Attila: Tutajozás a Maroson a XVII. század végétől a XX. század első feléig. In: VIII. Kézművesipartörténeti Szimpózium. MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága. Veszprém, 1993

PUSZATINÉ MADAR Ilona: Szekérkészítés és használat a székelyföldi Atyhán és az alföldi Sárrétudvarin. Néprajzi Közlemények. XVIII. évf. (1973) 81–273. 1973

SELMECZI KOVÁCS Attila: Szekler Sauerwasser-Händler. [Székely borvízárusok.] Ethnologica et Folcloristica Carpathica. II. évf. (1992) 6–7. sz. 607–617. 1992

SELMECZI KOVÁCS Attila: Székely borvizes szekerek. Néprajzi Látóhatár. X. évf. (2001) 1–4. sz. 483–492. 2001

SERES András: Hétfalusi szekeresség. Falvak Dolgozó Népe. XXVI. évf. (1970) 35. sz. 7. 1970

SERES András: Borvizesek. [Erdővidéki borvízszállítók.] Megyei Tükör. 1973. júl. 8. 1973