jakab albert zsolt
RomĂĄniai magyar nĂŠprajzi bibliogrĂĄfia
93 tĂŠtel lapozĂĄs: 1-30 | 31-60 ... 91-93
ĂRVAY JĂłzsef: SzĂĄzĂŠves hĂĄzi gyĂłgyszerek. PĂĄsztortĹąz. 1942. 313â314. 1942
B. J.: A hormonoknak mĂŠg hĂre sem volt, mikor a szĂŠkely atyafi tudott rĂłla! SzĂŠkelysĂŠg. 1940. 3. 1940
BAJKĂ ĂrpĂĄd: GyĂłgyĂtĂł emberek. SpecialistĂĄk. ĂlettĂśrtĂŠnetek. In: Jakab Albert Zsolt â SzabĂł Ă. TĂśhĂśtĂśm (szerk.): Lenyomatok 5. Fiatal kutatĂłk a nĂŠpi kultĂşrĂĄrĂłl. (Kriza KĂśnyvek, 27.) Kriza JĂĄnos NĂŠprajzi TĂĄrsasĂĄg. KolozsvĂĄr, 2006
BALĂSY DĂŠnes: Udvarhelymegyei kuruzslĂłszerek ĂŠs gyĂłgyĂtĂĄsi babonĂĄk. Ethnographia. XII. ĂŠvf. (1901) 1. sz. 33â36. 1901
BALĂZS Lajos: LĂĄthatĂł ĂŠs rejtett szinkronizĂĄciĂł ĂŠs diakrĂłnia az igĂŠzĂŠs gyĂłgyĂtĂĄsĂĄban. In: Szikszai MĂĄria (szerk.): Kriza JĂĄnos NĂŠprajzi TĂĄrsasĂĄg ĂvkĂśnyve 10. Kriza JĂĄnos NĂŠprajzi TĂĄrsasĂĄg. KolozsvĂĄr, 2002
BENEDEKI ENYEDI Ă. JĂĄnos: Falusi emberek PatikĂĄja. H. n. [NagyszebenâKolozsvĂĄr], 1801
BENEDEK H. Erika: A terhessĂŠg, szĂźlĂŠs, csecsemĹgondozĂĄs mĂşltja ĂŠs jelene egy moldvai csĂĄngĂł faluban. In: Pozsony Ferenc (szerk.): Kriza JĂĄnos NĂŠprajzi TĂĄrsasĂĄg ĂvkĂśnyve 5. Dolgozatok a moldvai csĂĄngĂłk nĂŠpi kultĂşrĂĄjĂĄrĂłl. Kriza JĂĄnos NĂŠprajzi TĂĄrsasĂĄg. KolozsvĂĄr, 1997
BERDE KĂĄroly, vitĂŠz: A nĂŠpi gyĂłgyĂtĂĄs Ĺsi elemei. In: BirĂł Vencel (szerk.): Az ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet BesztercĂŠn 1943. szeptember hĂł 5â7. napjĂĄn tartott tizennyolcadik vĂĄndorgyĹąlĂŠsĂŠnek emlĂŠkkĂśnyve. ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet. KolozsvĂĄr, 1944
BERNĂD Ilona: SzĂŠlterĂĄpia. Az Ĺsi hitvilĂĄg emlĂŠkei a magyar nĂŠpi gyĂłgyĂĄszatban a termĂŠszetgyĂłgyĂĄszat, ezotĂŠria ĂŠs lĂŠlekgyĂłgyĂĄszat szemszĂśgĂŠbĹl. In: Szikszai MĂĄria (szerk.): Kriza JĂĄnos NĂŠprajzi TĂĄrsasĂĄg ĂvkĂśnyve 10. Kriza JĂĄnos NĂŠprajzi TĂĄrsasĂĄg. KolozsvĂĄr, 2002
BLOS-JĂNI Melinda: Egy eresztevĂŠnyi asszony tudĂĄsa betegsĂŠgrĹl ĂŠs gyĂłgyĂtĂĄsrĂłl. In: Szikszai MĂĄria (szerk.): Kriza JĂĄnos NĂŠprajzi TĂĄrsasĂĄg ĂvkĂśnyve 10. Kriza JĂĄnos NĂŠprajzi TĂĄrsasĂĄg. KolozsvĂĄr, 2002
BORSODI LĂĄszlĂł: CsĂki kĂgyĂłhiedelmek. MĹąvelĹdĂŠs. XXV. ĂŠvf. (1972) 5. sz. 47â48. 1972
CSERGĹ BĂĄlint: NĂŠpi gyĂłgyĂtĂĄs KĂźkĂźllĹkemĂŠnyfalvĂĄn. In: Keszeg Vilmos (szerk.): Kriza JĂĄnos NĂŠprajzi TĂĄrsasĂĄg ĂvkĂśnyve 1. Kriza JĂĄnos NĂŠprajzi TĂĄrsasĂĄg. KolozsvĂĄr, 1993
CSERMĂK GĂŠza: IstensegĂtsiek ĂĄllatorvoslĂĄsa. Ethnographia. LX. ĂŠvf. (1949) 1â4. sz. 236â266. 1949
CZIMMER Anna: Orvosi vonatkozĂĄsĂş nĂŠprajzi adatok a KalotaszegrĹl. KolozsvĂĄr, 1948
DARNAY BĂŠla: SĂĄtĂĄn lĹtte fĂźvel ĂŠs Te-mondĂĄd fĂźvel valĂł gyĂłgyĂtĂĄsmĂłd 1705-bĹl. NĂŠprajzi KĂśzlemĂŠnyek. I. ĂŠvf. (1956) 1â4. sz. 257â260. 1956
DEĂKY Zita: A bĂĄba szerepe egy szĂŠkely falukĂśzĂśssĂŠgben. In: Keszeg Vilmos (szerk.): Kriza JĂĄnos NĂŠprajzi TĂĄrsasĂĄg ĂvkĂśnyve 1. Kriza JĂĄnos NĂŠprajzi TĂĄrsasĂĄg. KolozsvĂĄr, 1993
DEĂKY Zita: A bĂĄba a magyar nĂŠpi tĂĄrsadalomban a XVIII. szĂĄzad vĂŠgĂŠtĹl a XX. szĂĄzad elejĂŠig. Ethnographia. CVI. ĂŠvf. (1995) 2. sz. 829â860. 1995
DEĂKY Zita: A szoptatĂĄs, a dajkasĂĄg ĂŠs a csecsemĹhalandĂłsĂĄg kĂŠrdĂŠsei az orvostĂśrtĂŠneti forrĂĄsokban (19. szĂĄzad elsĹ fele). ErdĂŠlyi MĂşzeum. LXV. ĂŠvf. (2003) 1â2. sz. 188â202. 2003
DIĂSZEGI Vilmos: EmbergyĂłgyĂtĂĄs a moldvai szĂŠkelyeknĂŠl. NĂŠprajzi KĂśzlemĂŠnyek. V. ĂŠvf. (1960) 3â4. sz. 35â124. 1960
ELEKES Vencel: SĂźmĂślcs irtĂĄs. SzĂŠkelysĂŠg. 1936. 17. 1936
FARAGĂ JĂłzsef: A hĂłlyagos himlĹ nĂŠpi gyĂłgyĂtĂĄsa ErdĂŠlyben a mĂşlt szĂĄzadban. Ethnographia. LVIII. ĂŠvf. (1947) 276. 1947
FAZAKAS BĂŠla â RĂCZ-KOTILLA ErzsĂŠbet: AcĹŁiunea antihelminticÄ a unor remedii vegetale utilizatre ĂŽn medicina popularÄ. Farmacia. XVII. ĂŠvf. (1969) 479â482. 1969
FĂRIKA Margit â RĂCZ GĂĄbor â RĂCZ-KOTILLA ErzsĂŠbet: A nĂŠpgyĂłgyĂĄszatban hasznĂĄlt nĂŠhĂĄny nĂśvĂŠny diuretikus hatĂĄsĂĄrĂłl. Orvosi Szemle. XI. ĂŠvf. (1965) 396â397. 1965
GAGYI LĂdia: âA tĂźdĹ nem fĂĄj...â TuberkulĂłzis ĂŠs szegĂŠnysĂŠg ĂśsszefĂźggĂŠsei. In: BodĂł Julianna â OlĂĄh SĂĄndor (szerk.): Ăgy ĂŠlĂźnk. ElszegĂŠnyedĂŠsi folyamatok a SzĂŠkelyfĂśldĂśn. (Helyzet KĂśnyvek.) KAM â RegionĂĄlis ĂŠs AntropolĂłgiai KutatĂĄsok KĂśzpontjaâPro-Print KĂśnyvkiadĂł. CsĂkszereda, 1997
GUB JenĹ: BorogatĂłk, kenĹcsĂśk, sebtapaszok a SĂłvidĂŠken. In: Pozsony Ferenc (szerk.): Kriza JĂĄnos NĂŠprajzi TĂĄrsasĂĄg ĂvkĂśnyve 6. Kriza JĂĄnos NĂŠprajzi TĂĄrsasĂĄg. KolozsvĂĄr, 1998
GRYNAEUS TamĂĄs: TĂĄpai Pista ĂźrĂźgyĂŠn. (GyĂłgyĂtĂł egyĂŠnisĂŠgekhez fĹązĹdĹ hiedelmek, mondĂĄk narratĂvunok.) NĂŠprajzi LĂĄtĂłhatĂĄr. IX. ĂŠvf. (2000) 3â4. sz. 495â523. 2000
HASZMANN JĂłzsef: A pestisjĂĄrvĂĄny ĂĄldozatai PetĹfalvĂĄn 1719-ben. In: SzĂŠkely ZoltĂĄn â Gazda KlĂĄra â KovĂĄcs SĂĄndor â KozĂĄk Albert â ZĂĄgoni JenĹ (szerk.): Aluta XIVâXV. Studii Ĺi comunicÄri â TanulmĂĄnyok ĂŠs kĂśzlemĂŠnyek. SepsiszentgyĂśrgyi MĂşzeum. SepsiszentgyĂśrgy, 1983
HEGYI JĂłzsef: BetegsĂŠgek ĂŠs gyĂłgyĂtĂĄsuk. NĂŠprajzi ĂrtesĂtĹ. XXIV. ĂŠvf. (1932) 3â4. sz. 123â127. 1932
HERRMANN, Antal: SchrĂśpf- und AderlaĂgeräte der Wanderzigeuner. [A vĂĄndorcigĂĄnyok kĂśpĂślyĂśzĹ ĂŠs ĂŠrvĂĄgĂł eszkĂśzei.] Internationales Archiv fĂźr Ethnographie. VIII. ĂŠvf. (1894) 205â206. 1894
HERRMANN, Antal: SchrĂśpf- und AderlaĂgeräte der Wanderzigeuner. [A vĂĄndorcigĂĄnyok kĂśpĂślyĂśzĹ ĂŠs ĂŠrvĂĄgĂł eszkĂśzei.] In: Hohmann, Joachim S. (Ăźbers. und hrsg.): Märchen und Lieder der Roma. Aus den NachlaĂ des Ethnologen Anton Herrmann (1851â1926). [CigĂĄny nĂŠpmesĂŠk ĂŠs nĂŠpdalok Herrmann Antal (1851â1926) nĂŠprajzi gyĹąjtĂŠsĂŠbĹl.] (Studien zur Tsiganologie und Folkloristik, 26.) Peter Lang Verlag. Frankfurt am MainâBerlinâBernâNew YorkâParisâWien, 1999
(c) Jakabffy Elemér Alapítvány, Kriza JĂĄnos NĂŠprajzi TĂĄrsasĂĄg, Media Index Egyesület
1999-2025
Impresszum
| Médiaajánlat
| Adatvédelmi
záradék