jakab albert zsolt
Romániai magyar néprajzi bibliográfia

MÓSER Zoltán: Ezernyocszázhatvanhatban mi történt? Ének és olvasmány. Művelődés. XLIX. évf. (1996) 12. sz. 29–30. 1996

MÓSER Zoltán: Látótávolságban. A múlt töredékeiből. Ethnographia. CIX. évf. (1998) 1. sz. 225–238. 1998

MURVAI Olga: Olvassuk együtt. Művelődés. XXIX. évf. (1976) 3. sz. 62–63. 1976

MURVAI Olga: Egy természeti kezdőkép szemiotikai elemzése egy csángó népdalban. Magyar Nyelvőr. CIII. évf. (1979) 4. sz. 449–451. 1979

NAGY Béla, C.: A siratódallam. Ethnographia. LXXII. évf. (1961) 3. sz. 385–404. 1961

OLOSZ Katalin: Egy negyvennyolcas népdal és valóságtartalma. Művelődés. LI. évf. (1998) 9. sz. 30–32. 1998

OLSVAI Imre: Kodály Zoltán és más népek zenéje. Ethnographia. XCIV. évf. (1983) 4. sz. 566–572. 1983

PAKSA Katalin: Gyermekjátékok és jelesnapi szokásdalok Kodály kórusműveiben. Ethnographia. XCIV. évf. (1983) 4. sz. 554–558. 1983

PAKSA Katalin: A magyar népdal díszítése. MTA Zenetudományi Intézet. Budapest, 1993

PAKSA Katalin: Néhány megfigyelés az új stílusú dalok erdélyi előadásmódjáról. Ethnographia. CX. évf. (1999) 2. sz. 303–314. 1999

RÁDULY János: Kosa Márton daloskönyve. Művelődés. XXXI. évf. (1978) 6. sz. 17. és 33. 1978

S. D.: Hogyan gyűjtötte Bartók Béla a magyar, szlovák és román népdalt. Brassói Lapok. 1926. 256. sz. 1926

SÁROSI Bálint: Romániai magyar népdalok. Korunk. XXXV. évf. (1976) 4. sz. 301–304. 1976

SEBESTYÉN Gyula: „Gyászmagyarok”. Adalékok a középkori énekmondók történetéhez. Ethnographia. XI. évf. (1900) 1. sz. 1–11.; 2. sz. 49–62.; 3. sz. 111–115. 1900

SCHMIDT Tibolt: A katona a hazai oláh népköltészetben. Ethnographia. XXVI. évf. (1915) 4–6. sz. 288–299. 1915

SEPRŐDI János: A magyar katona-dalokról. Ethnographia. XVII. évf. (1906) 55–59. 1906

SEPRŐDI János: A magyar népdal zenei fejlődése. Erdélyi Múzeum. XXV. évf. (1908) 5. sz. 293–327., 6. sz. 349–367. 1908

SEPRŐDI János: Felelet dr. Fabó Bertalan válaszára. Erdélyi Múzeum. XXVI. évf. (1909) 2. sz. 233–243. 1909

SZ. Gy.: A magyar népdal ügye. Ellenzék. 1940. 57. sz. 1940

SZABÓ T. Attila: Egy törökkori dalunkról. Irodalomtörténet. XIX. évf. (1930) 248–249. 1930

SZABÓ T. Attila: Két csángó dal székely változata. Erdélyi Múzeum. XXXVI. évf. (1931) 1–3. sz. 89. 1931

SZABÓ T. Attila: Egy diákdallá vált Csokonai-vers. Irodalomtörténet. XXI. évf. (1932) 104–106. 1932

SZABÓ T. Attila: A magyar diákéneklés történetéhez. In: Az EME X. vándorgyűlésének Emlékkönyve. Kolozsvár, 1932

SZABÓ T. Attila: Két népdalunk szövegének forrása. Erdélyi Múzeum. XLVI. évf. (1941) 3–4. sz. 259–264. 1941

Szta [SZABÓ T. Attila]: A diák dícsérete. Erdélyi Múzeum. XLIX. évf. (1944) 3–4. sz. 486–487. 1944

Szta [SZABÓ T. Attila]: Egy állítólagos Kemény-ének. Erdélyi Múzeum. L. évf. (1945) 1–2. sz. 120–122. 1945

SZABÓ T. Attila: Mi a virágének? In: Uő (szerk.): Haja, haja virágom. Virágénekek Szabó T. Attila gondozásában és bevezetőjével, Gy. Szabó Béla eredeti dúcokról nyomtatott fametszeteivel. Irodalmi Könyvkiadó. Bukarest, 1969

SZABÓ T. Attila: Mi a virágének? Bevezető a „Haja, haja virágom” kötet elé. In: Uő: Nyelv és irodalom. Válogatott tanulmányok, cikkek. V. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1981

SZABÓ T. Attila: A magyar diákéneklés történetéhez. In: Uő: Nyelv és irodalom. Válogatott tanulmányok, cikkek. V. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1981

SZABÓ T. Attila: A diák dícsérete. In: Uő: Nyelv és irodalom. Válogatott tanulmányok, cikkek. V. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1981