jakab albert zsolt
Romániai magyar néprajzi bibliográfia

(n. n.) Kalotaszeg igazságügyi helyzete. Kalotaszeg. I. évf. (1890) 2. sz. 23–24. 1890

(n. n.) A bánffy-hunyadi kir. járásbíróság ügyforgalma 1890-ben. Kalotaszeg. II. évf. (1891) 4. sz. 41–42. 1891

(n. n.) A bánffy-hunyadi takarék és segélyegyleti szövetkezet alapszabályai. Kalotaszeg. II. évf. (1891) 8. sz. 66–67. 1891

(n. n.) Pályázatot tűzött az EME jogtudományi szakosztály az ősi székely jogból vett jogtörténeti tanulmányra. Ellenzék. 1938. 228. sz. 1938

(n. n.) A magyarság számának és arányának alakulása Erdélyben 1910 és 1992 között. Korunk. IV. évf. (1993) 5. sz. 110–112. 1993

(n. n.) Az 1850 évi erdélyi népszámlálás. Budapest, 1994

(n. n.) Magyar Leviátán-regék. Ethnographia. V. évf. (1894) 4. sz. 272. 1894

(n. n.) A csíksomlyói búcsú. Brassói Lapok. 1926. 115. sz. 1926

(n. n.) Boldog Margit legendája. Pásztortűz. 1926. 239. 1926

(n. n.) Tűzgyújtás. Székelység. 1932. 28. 1932

(n. n.) Az első magyar nyelvű ítélet boszorkány-pörben. Ethnographia. XII. évf. (1901) 3. sz. 142–143. 1901

(n. n.) Régi méhészeti babonák. Brassói Lapok. 1905. 139. sz. 1905

(n. n.) Szegény denevér és kuvik a babona áldozatai. Brassói Lapok. 1930. 243. sz. 1930

(n. n.) Babonák. Székely Újság. 1938. 1. sz., 6. sz. 1938

(n. n.) Mózsi bá’ a fogfájás ellen. Hargita. 1928. 28. sz. 1928

(n. n.) Hogyan gyógyítottak a régi világban? Brassói Lapok. 1930. 128. sz. 1930

(n. n.) Egy hűléses fájdalomelleni ősrégi székely gyógyszer. Székelység. 1936. 7. 1936

(n. n.) Csüke, vagyis denevérfogás Száldoboson. Székelység. 1933. 29. 1933

(n. n.) A gyermekjátékok hazája. Világ-Krónika. IX. évf. (1885) 52. sz. 415. 1885

(n. n.) Magyar játékok. Ifjú Erdély. V. évf. (1927) 6. sz. 106–108., 7. sz. 126–127., 8. sz. 149–150., 10. sz. 186–187., 11. sz. 209; VI. évf. (1927) 4. sz. 70.; VI. évf. (1928) 11. sz. 210–211; VII. évf. (1928) 2. sz. 35. 1927, 1928

(n. n.) Népszokások a decemberi napforduló körül. A Mikulás-nap és Luca-nap érdekes eredete. Brassói Lapok. 1930. 284. sz. 1930

(n. n.) A magyar húsvét ősi szokásai. Brassói Lapok. 1931. 79. sz. 1931

(n. n.) Ősi székely lakodalom. Hargita. 1928. 37. sz. 1928

(n. n.) Betlehem-járás. Erdélyi Iskola. 1936–1937. 3–4. sz. 281–282. 1936, 1937

(n. n.) A népi játék és az ifjúsági színjátszás. Erdélyi Iskola. 1937/38. 328–329. 1937, 1938

(n. n.) Párbeszéd az olvasóval. [Kérdez Geréd Gábor, válaszol Mitruly Miklós. A népköltészeti gyűjtés módszereiről.] Falvak Dolgozó Népe. XXVI. évf. (1970) 25. sz. 4. 1970

(n. n.) Flori alese – Leánynéző. Román és magyar népköltészeti gyűjtemény. Sepsiszentgyörgy, 1969

(n. n.) A hadak útja. (A székely nép eredete a regében.) Magyar Irredenta. 1920. 2. sz. 1920

(n. n.) A Székelyföld mondával megszentelt helyei. Ifjú Erdély. 1928. 89–90. 1928

(n. n.) A hun mondák. Erdélyi Iskola. 1933. 51–56. 1933