jakab albert zsolt
RomĂĄniai magyar nĂŠprajzi bibliogrĂĄfia
GUNDA BĂŠla: 65 tĂŠtel lapozĂĄs: 1-30 | 31-60 | 61-65
GUNDA BĂŠla: Az aranymosĂł. In: UĹ: NĂŠprajzi gyĹąjtĹĂşton. AlfĂśldi MagvetĹ. Debrecen, 1956
GUNDA BĂŠla: A romĂĄn pĂĄsztorkodĂĄs magyar kapcsolata. NĂŠp ĂŠs Nyelv. I. ĂŠvf. (1941) 313â319. 1941
GUNDA BĂŠla: MĂłricz Zsigmond egyik nĂŠprajzi forrĂĄsĂĄrĂłl. ErdĂŠlyi MĂşzeum. LI. ĂŠvf. (1946) 1â4. sz. 64. 1946
GUNDA BĂŠla: A barlangi ĂĄllattartĂĄs kĂŠrdĂŠsĂŠhez. Ethnographia. LXXIII. ĂŠvf. (1962) 3. sz. 448â451. 1962
GUNDA BĂŠla: TejoltĂł nĂśvĂŠnyek a KĂĄrpĂĄtokban. Ethnographia. LXXVIII. ĂŠvf. (1967) 2. sz. 161â175. 1967
GUNDA BĂŠla: ErdĂŠly pĂĄsztorĂŠlete a fĂśldrajzi nevek tĂźkrĂŠben. NyelvtudomĂĄnyi ĂrtekezĂŠsek. LXX. ĂŠvf. (1970) 213â219. 1970
GUNDA BĂŠla: A mĂĄgikus jĂłszĂĄgĹrzĂŠs. In: UĹ: A rostaforgatĂł asszony. MĂşzsĂĄk KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi KiadĂł. Budapest, 1989
GUNDA BĂŠla: NĂŠpi mezĹgazdĂĄlkodĂĄs a Boldva vĂślgyĂŠben. NĂŠprajzi ĂrtesĂtĹ. XXIX. ĂŠvf. (1937) 45â70. 1937
GUNDA BĂŠla: A tĂśnkĂśly etnobotanikai problĂŠmĂĄi. Ethnographia. CVII. ĂŠvf. (1996) 1â2. sz. 253â268. 1996
GUNDA BĂŠla: Prehisztorikus jellegĹą ĹrlĹkĂśvek a KĂĄrpĂĄtokban. Ethnographia. LXIX. ĂŠvf. (1958) 3. sz. 333â351. 1958
GUNDA BĂŠla: A csĂŠp rĂŠgi magyar elnevezĂŠse. ErdĂŠlyi MĂşzeum. L. ĂŠvf. (1945) 3â4. sz. 234. 1945
GUNDA BĂŠla: A magyar kĂŠtrĂşdĂş szekĂŠr eredete ĂŠs a rĂŠgi magyar ajonca szekĂŠr. NĂŠprajzi ĂrtesĂtĹ. XXVI. ĂŠvf. (1934) 3â4. sz. 93â96. 1934
GUNDA BĂŠla: A kulturĂĄlis ĂĄramlat, a tĂĄrsadalom ĂŠs az etnikum szerepe az Ăszakkeleti-KĂĄrpĂĄtok ĂŠpĂtkezĂŠsĂŠben. In: Cseri MiklĂłs â Balassa M. IvĂĄn â Viga Gyula (szerk.): NĂŠpi ĂŠpĂtĂŠszet a KĂĄrpĂĄt-medence ĂŠszakkeleti tĂŠrsĂŠgĂŠben. (A Miskolcon 1989 mĂĄjus 15â16-ĂĄn megrendezett konferencia anyaga.) Miskolci Herman OttĂł MĂşzeumâSzentendrei SzabadtĂŠri NĂŠprajzi MĂşzeum. MiskolcâSzentendre, 1989
GUNDA BĂŠla: A toroczkĂłi kemencĂŠk kultikus jelentĂŠsĂŠrĹl. Ethnographia. LXXIX. ĂŠvf. (1968) 3. sz. 421â424. 1968
GUNDA BĂŠla: Az erdĂŠlyi ĂŠs moldvai kettĹs udvarok. NĂŠp ĂŠs Nyelv. I. ĂŠvf. (1941) 153â156.; 218â222. 1941
GUNDA BĂŠla: MagyarorszĂĄgi fĹzĹ-sĂźtĹ eljĂĄrĂĄsok ĂŠs nĂŠprajzi kapcsolataik. NĂŠprajzi ĂrtesĂtĹ. XXVII. ĂŠvf. (1935) 1â4. sz. 19â29. 1935
GUNDA BĂŠla: A nĂŠpmĹąvĂŠszet lĂŠnyege. In: UĹ: A rostaforgatĂł asszony. MĂşzsĂĄk KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi KiadĂł. Budapest, 1989
GUNDA BĂŠla: KĂŠt nĂŠp vĂĄndorai. In: UĹ: A rostaforgatĂł asszony. MĂşzsĂĄk KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi KiadĂł. Budapest, 1989
GUNDA BĂŠla: A reformĂĄtus vallĂĄsi nĂŠprajz fogalma ĂŠs mai feladatai. In: DankĂł Imre â KĂźllĹs Imola (szerk.): VallĂĄsi nĂŠprajz 1. ReformĂĄtus nĂŠphagyomĂĄnyok. ELTE Folklore TanszĂŠk. Budapest, 1985
GUNDA BĂŠla: Egy magyar varĂĄzsige mĂşltja. In: UĹ: A rostaforgatĂł asszony. MĂşzsĂĄk KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi KiadĂł. Budapest, 1989
GUNDA BĂŠla: VajvarĂĄzslĂł ĂŠnekek. In: UĹ: A rostaforgatĂł asszony. MĂşzsĂĄk KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi KiadĂł. Budapest, 1989
GUNDA BĂŠla: A rostaforgatĂł asszony. In: UĹ: A rostaforgatĂł asszony. MĂşzsĂĄk KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi KiadĂł. Budapest, 1989
GUNDA BĂŠla: TalĂĄlkozĂĄs a vadleĂĄnnyal. In: UĹ: NĂŠprajzi gyĹąjtĹĂşton. AlfĂśldi MagvetĹ. Debrecen, 1956
GUNDA BĂŠla: Milyen mitikus lĂŠny a beng? Magyar Nyelv. LXV. ĂŠvf. (1969) 2. sz. 215â216. 1969
GUNDA BĂŠla: TalĂĄlkozĂĄsom a vadleĂĄnnyal. In: UĹ: A rostaforgatĂł asszony. MĂşzsĂĄk KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi KiadĂł. Budapest, 1989
GUNDA BĂŠla: Munka ĂŠs kultusz a magyar parasztsĂĄgnĂĄl. TĂĄrsadalomtudomĂĄny. (1946) 1â18. 1956
GUNDA BĂŠla: P. SzentmĂĄrtoni KĂĄlmĂĄn szĂŠkely nĂŠpmesegyĹąjtĹ. Ethnographia. LXXIX. ĂŠvf. (1968) 4. sz. 588â593. 1968
GUNDA BĂŠla: A felmentĹ mĂŠhrajrĂłl szĂłlĂł erdĂŠlyi mondĂĄk. ErdĂŠlyi MĂşzeum. L. ĂŠvf. (1945) 3â4. sz. 234â235. 1945
GUNDA BĂŠla: FalucsĂşfolĂłk. In: UĹ: A rostaforgatĂł asszony. MĂşzsĂĄk KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi KiadĂł. Budapest, 1989
GUNDA BĂŠla: MagyarâszlĂĄv szĂł- ĂŠs tĂĄrgytĂśrtĂŠneti kapcsolatok. Magyar NyelvĹr. LXXXIX. ĂŠvf. (1965) 4. sz. 476â479. 1965
(c) Jakabffy Elemér Alapítvány, Kriza JĂĄnos NĂŠprajzi TĂĄrsasĂĄg, Media Index Egyesület
1999-2025
Impresszum
| Médiaajánlat
| Adatvédelmi
záradék