jakab albert zsolt
Romániai magyar néprajzi bibliográfia

ERDÉLYI Lajos: Orbán Balázs 1829–1890. Fotó. XXXVII. évf. (1990) 5. sz. 210–212. 1990

ERDÉLYI Lajos: A csángók eredete nyelvjárásaik alapján. A brassómegyei és háromszéki csángók. Magyar Nyelvőr. XXXVII. évf. (1908) 1. sz. 1–13., 2. sz. 63–75. 1908

ERDÉLYI Lajos: A csángók eredete nyelvjárásaik alapján. I. A brassómegyei és háromszéki csángók. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1907

ERDÉLYI Lajos: A gyimesi, moldvai és bukovinai csángók eredete. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 6. sz. 257–261. 1908

ERDÉLYI Lajos: A székelyek eredetéhez. Magyar Nyelv. XX. évf. (1924) 4–6. sz. 73–75. 1924

ERDÉLYI Lajos: Régi temetők művészete. Korunk. XXXVIII. évf. (1979) 6. sz. 477–480. 1979

ERDÉLYI Lajos: Ismét temetik Torockón a farsangot. Művelődés. XXIV. évf. (1971) 9. sz. 46–49. 1971

ERDÉLYI Lajos: Kriza mesemondásához. Ethnographia. XXIV. évf. (1913) 1. sz. 55–57. 1913

ERDÉLYI Lajos: Melyik nyelvterületen írhatták a Gyulafehérvári Glosszákat? Nyelvjárástörténeti tanulmány az irodalomtörténet szolgálatában. Erdélyi Múzeum. XXXI. évf. (1914) 4. sz. 195–213. 1914

ERDÉLYI Lajos: A moldvai magyarok nyelvjárásának tanulmányozásához és történeti értékesítéséhez. Magyar Nyelvőr. LIX. évf. (1930) 7–8. sz. 187–190. 1930

ERDÉLYI Lajos: Nyelvjárásaink tanulmányozásához. Magyar Nyelvőr. XXXII. évf. (1903) 7. sz. 370–376., 8. sz. 423–426., 9. sz. 490–496. 1903

ERDÉLYI Lajos: A székelyek eredete nyelvjárásaik alapján. Ethnographia. XXVII. évf. (1916) 1–3. sz. 37–46. 1916

ERDÉLYI Lajos: Az udvarhelymegyei székelység és a nyugati magyarság nyelvi összefüggése. Magyar Nyelv. XIII. évf. (1917) 5–6. sz. 196–201., 7–8. sz. 225–230. 1917

ERDÉLYI Lajos: A székely nyelvjárásokhoz és a telepedéstörténethez. Magyar Nyelv. XV. évf. (1919) 3–6. sz. 72–77. 1919

ERDÉLYI Lajos: Az udvarhelymegyei székelység és a többi magyarság nyelvi kapcsolatai. Magyar Nyelv. XXII. évf. (1926) 1–2. sz. 14–21.; XXIII. évf. (1927) 3–6. sz. 176–186. 1927

ERDÉLYI Lajos: A székelyek eredete nyelvjárásaik alapján. Budapest, 1928

ERDÉLYI Lajos: A háromszéki nyelvjárásról. Nyelvtudományi Közlemények. XXXVI. évf. (1906) 3–4. sz. 309–344. 1906

ERDÉLYI Lajos: A háromszéki nyelvjárásról történelmi alapon. Budapest, 1906

ERDÉLYI Lajos: A háromszéki nyelvjárásról. Akadémiai Értesítő. 1907. 5–18. 1907

ERDÉLYI Lajos: Válasz Horger bírálatára. Nyelvtudományi Közlemények. XXXVII. évf. (1907) 4. sz. 323–332. 1907

ERDÉLYI Lajos: Befejező válasz Horgernek. Nyelvtudományi Közlemények. XXXVIII. évf. (1908) 1–2. sz. 188–190. 1908

ERDÉLYI Lajos: Időalakjaink és módjaink a háromszéki nyelvjárásban. Nyelvtudományi Közlemények. XXXV. évf. (1905) 3–4. sz. 332–369. 1905

ERDÉLYI Lajos: A feltételes és felszólító módú időalakok a háromszéki nyelvjárásban. Nyelvtudományi Közlemények. XXXVI. évf. (1906) 1. sz. 77–94. 1906

ERDÉLYI Lajos: Udvarhelymegyei és keleti (csíki-háromszéki) székely tájszók egybevetése magyarországi megfelelőjükkel. Erdélyi Irodalmi Szemle 2. 1925. 1925

ERDÉLYI Lajos: Háromszéki adatok. Magyar Nyelvőr. XLVIII. évf. (1919) 1–2. sz. 45–46. 1919