ORBÁN Balázs: Brassó szab. kir. város leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból. Budapest, 1873 SZILÁDY Áron: Néhány ráolvasás. Magyar Nyelvőr. II. évf. (1873) 7. sz. 304–309. KRIZA János: Fogfájás elleni Urusság. Magyar Nyelvőr. II. évf. (1873) 4. sz. 174–175. KRIZA J. [János]: A kutya kabala. Magyar Nyelvőr. II. évf. (1873) 2. sz. 88–89. KIRÁLY Pál: Más más vidékről. [Közmondások.] Magyar Nyelvőr. II. évf. (1873) 9. sz. 431. KRIZA J. [János]: Szólásmódok. Székelységiek. Magyar Nyelvőr. II. évf. (1873) 1. sz. 39–40., 5. sz. 230–231.; III. évf. (1874) 9. sz. 422–423. KRIZA János: Közmondások. Székelységiek. Magyar Nyelvőr. II. évf. (1873) 8. sz. 383. KŐRÉSZ Kelemen: Székelységiek. [Szólások.] Magyar Nyelvőr. II. évf. (1873) 5. sz. 231–232. LŐRINCZ Károly: Találós mesék. Nagybányai. Magyar Nyelvőr. II. évf. (1873) 10. sz. 469. PAPP György: Találós mesék. Hétfalusiak. Magyar Nyelvőr. II. évf. (1873) 11. sz. 515. BARÁTH Ferencz: Székely népdal. Magyar Nyelvőr. II. évf. (1873) 12. sz. 566. MARKOVICS Sándor: Népdalok. Magyar Nyelvőr. II. évf. (1873) 11. sz. 527. PAPP György: Csángó sorozási dal. Magyar Nyelvőr. II. évf. (1873) 11. sz. 528. SOMOGYI A.: Régi magyar énekek. Arad, 1873 PAPP György: Lakadalmi mondókák. (Zajzon. Hétfalu.) Magyar Nyelvőr. II. évf. (1873) 12. sz. 558–559.; III. évf. (1874) 4. sz. 186–187., 8. sz. 376–378. KRIZA J. [János]: Gyermek-versikék. Magyar Nyelvőr. II. évf. (1873) 7. sz. 330. KRIZA János: Észrevételek a m. t. társaság által Budán 1838-ban kiadott „Magyar Tájszótár”-ban megjelent több székely szókra. Nyelvtudományi Közlemények. X. évf. (1873) 3. sz. 325–338. PAAL Gyula: Ne áruljunk hamis gyöngyöket. Magyar Nyelvőr. II. évf. (1873) 12. sz. 555–556. BARTHA Károly: Csángó szavak (Tatrangon, Erdélyben). Magyar Nyelvőr. II. évf. (1873) 10. sz. 476–477., 11. sz. 523–524. KŐRÉSZ Kelemen: Székelységiek. [Tájszók.] Magyar Nyelvőr. II. évf. (1873) 9. sz. 426–427., 10. sz. 470–472.; V. évf. (1876) 8. sz. 376–377., 9. sz. 423–425. LŐRINCZ Károly: Hétfalusi csángó szók. Magyar Nyelvőr. II. évf. (1873) 7. sz. 327–328. LŐRINCZ Károly: Háromszékiek. [Tájszók.] Magyar Nyelvőr. II. évf. (1873) 11. sz. 521–523.; III. évf. (1874) 7. sz. 325–326., 8. sz. 374–375. MARKOVICS Sándor: Perkátaiak. [Tájszók.] Magyar Nyelvőr. II. évf. (1873) 11. sz. 519–520.; III. évf. (1874) 1. sz. 35–36. KRIZA J. [János]: Helynevek. Szent-Gericze. Nyomát. Szent-László. Magyar Nyelvőr. II. évf. (1873) 1. sz. 45–47. KRIZA J. [János]: Helynevek. Gálfalva. Nyárád-Szereda. Jobbágyfalva. Magyar Nyelvőr. II. évf. (1873) 3. sz. 139–141. KRIZA János: Helynevek. Csíkfalva. Szentmárton. Magyar Nyelvőr. II. évf. (1873) 7. sz. 331–332. KRIZA J. [János]: Helynevek. Maroszék. Buzaháza. Vadad. Iszló. Kaál. Ikland. Magyar Nyelvőr. II. évf. (1873) 8. sz. 382–383. KRIZA J. [János]: Helynevek. Nagy-Ajta helységében. Mező-Kölpény helységében. Magyar Nyelvőr. II. évf. (1873) 11. sz. 525–526. KRIZA J. [János]: Helynevek. Maroszékben, Szabéd falvában. Magyar Nyelvőr. II. évf. (1873) 9. sz. 428–429. KRIZA J. [János]: Helynevek. Rava községében (Keresztúr-fiszékben, Udvarhelyszék egytik fiuszékében). Magyar Nyelvőr. III. évf. (1874) 3. sz. 142–143. |