| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

HELLEBRANT Árpád (összeáll.): Néprajzi könyvészet 1913-ról. Ethnographia. XXVI. évf. (1915) 2–3. sz. 155–159., 4–6. sz. 318–325.

CSUTAK Vilmos – LÁSZLÓ Ferenc: Jelentés a Székely Nemzeti Múzeum 1908–1909., 1910–1911., 1912–1913. és 1914. évi állapotáról. Sepsiszentgyörgy, 1910, 1915

HORVÁTH Ida: A háromszéki medencze. Budapest, 1915

GYÖRFFY István: Dél-Bihar falvai és építkezése. Néprajzi Értesítő. XVI. évf. (1915) 1–4. sz. 104–129.; XVII. évf. (1916) 1–4. sz. 99–114.

HALAVÁTS Gyula: A kövesdi református templom. Erdélyi Múzeum. XXXII. évf. (1915) 1–3. sz. 101–106.

MÉSZÁROS Gyula: A magyar kerek tükör. Néprajzi Értesítő. XV. évf. (1914) 1–2. sz. 1–21.; 3–4. sz. 235–248.; XVI. évf. (1915) 1–4. sz. 35–51.

K. L. [KELEMEN Lajos]: Vargyasi legid. báró Daniel Gábor. Erdélyi Múzeum. (1915) 67–68.

KELEMEN Lajos: Legidősebb Vargyasi báró Daniel Gábor. 1824–1915. Keresztény Magvető. (1915) 53–56.

GYÖRFFY István: Dél-Bihar népesedési és nemzetiségi viszonyai negyedfélszáz év óta. Budapest, 1915

KEMÉNY György: A magyarság és a nemzetiségek. Néprajzi Értesítő. XVI. évf. (1915) 1–4. sz. 84–98.

BÁN Aladár: A kincskeresés a néphitben. Ethnographia. XXVI. évf. (1915) 1. sz. 28–40.; 2–3. sz. 86–93.

RÓHEIM Géza: A luczaszék. Néprajzi Értesítő. XVI. évf. (1915) 1–4. sz. 1–35.; XVII. évf. (1916) 1–4. sz. 15–52.

HERRMANN Antal: Mikor lesz vége a háborúnak? Történelmi czigányjóslások. Az Újság. XIII. évf. (1915) 44. sz. febr. 13. 3–6.

TÉGLÁS István: A Kőből kinövő kétélű kard, – a vasfű – és más babonák Torda vidékén. Ethnographia. XXVI. évf. (1915) 4–6. sz. 285–287.

PARÁSZKA Gábor: Gyermekjátékok (Csávás, Küküllő megye). Magyar Nyelv. XI. évf. (1915) 7. sz. 333–334.

SEPRŐDI János: Népköltési gyűjteményeink hiányai. Erdélyi Múzeum. XXXII. évf. (1915) [4–6. sz.] 164–206.

HODOSIN M. Margit: A román népköltészet Balázsfalva vidékén. Balázsfalva, 1915

KERTÉSZ Manó: Szólásmagyarázatok. Magyar Nyelvőr. XLIV. évf. (1915) 3. sz. 97–99.

KERTÉSZ Manó: Két szólás magyarázatához. Magyar Nyelvőr. XLIV. évf. (1915) 9–10. sz. 442.

PARÁSZKA Gábor: [Szólások. Hosszúmező.] Magyar Nyelvőr. XLIV. évf. (1915) 5. sz. 238–239.

ELEK Oszkár: Népballadáink skót-angol megvilágításban. Ethnographia. XXVI. évf. (1915) 2–3. sz. 115–125. ; 4–6. sz. 229–231.

HARSÁNYI István: Két koldus-ének forrása. Ethnographia. XXVI. évf. (1915) 2–3. sz. 138–139.

KODÁLY Zoltán: Három koldus-ének forrása. Ethnographia. XXVI. évf. (1915) 4–6. sz.307–309.

SCHMIDT Tibolt: A katona a hazai oláh népköltészetben. Ethnographia. XXVI. évf. (1915) 4–6. sz. 288–299.

TÓTH Vilmos: Székely házasítódalok. Ethnographia. XXVI. évf. (1915) 2–3. sz. 139–142. P 1915

TÓTH Vilmos: Régi székely énekek. Ethnographia. XXVI. évf. (1915) 4–6. sz. 309–312.

SEBESTYÉN Gyula: A magyar rovásírás hiteles emlékei. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1915

KOVÁCS Márton: A moldvai csángó nyelv. Magyar Nyelvőr. XLIV. évf. (1915) 3. sz. 136.

LOSONCZI Zoltán: A moldvai csángók eredetéről. Magyar Nyelvőr. XLIV. évf. (1915) 1. sz. 13–20., 2. sz. 60–66.

SZENDREY Zsigmond (közli): A szalontai nyelvjáráshoz. Pótlások és helyreigazítások Viski Károly dr. nagyszalontai szógyűjteményéhez. Magyar Nyelvőr. XLIV. évf. (1915) 9–10. sz. 402–408.