| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

HELLEBRANT Árpád (összeáll.): Néprajzi könyvészet 1904-ről. Ethnographia. XVI. évf. (1905) 4. sz. 250–254., 5. sz. 313–316., 6. sz. 379–384.

ÉBER Ernő: Fajok harcza. Adatok az erdélyi nemzetiségi kérdéshez. Budapest, 1905

KÁDÁR József – RÉTHY László – TAGÁNYI Károly: Szolnok-Doboka vármegye monographiája. I–VII. Kiadja a vármegye közönsége. Deés, 1898, 1905

HORGER Antal: A csángó nép és a csángó név eredete. Erdélyi Múzeum. XXII. évf. (1905) 2. sz. 65–80., 3. sz. 125–137.

KARÁCSONYI János: A székelyek hun eredetének kérdése. Budapest, 1905

KARÁCSONYI János: A székelyek eredete és Erdélybe való települése. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1905

ZOLNAI Gyula: A csángók eredete. Magyar Nyelv. I. évf. (1905) 9. sz. 400–403.

WLISLOCKI, Heinrich: Die Zigeuner. [A cigányok.] In: Helmolt, Hans F. (hrsg.): Weltgeschichte. V. [Világtörténet. V.] Bibliographisches Institut. Leipzig–Wien, 1905 406–414.

PÉTERFI Márton: A páringi juhászat. Néprajzi Értesítő. VI. évf. (1905) 3. sz. 196–207.

BÁTKY Zsigmond: Magyar mángorló-lapiczkák. Néprajzi Értesítő. VI. évf. (1905) 2. sz. 81–91.

BENEDEK Kálmán: Emlékirat a parajdi sóbányászat fejlesztése érdekében. Bányászati és Kohászati Lapok. XXXVII. évf. (1905) 240–242.

BÁTKY Zsigmond: A kenderrel való munka Kalotaszegen. Néprajzi Értesítő. VI. évf. (1905) 4. sz. 264–278.

SEBESTYÉN Károly: A háromszéki Szentföld székely háza. Néprajzi Értesítő. VI. évf. (1905) 1. sz. 1–6.

BENKÓ István: Egy-egy székely házról, faluról. Művészet. (1905) 324–330.

MEDGYASZAY (BENKÓ) István: Egy-egy székely házról, faluról. Művészet. IV. évf. (1905) 324–330.

BENKÓ István [MEDGYASZAY]: Körösfő. Művészet. V. évf. (1905) 4. sz. 249–254.

BENE Lajos: Kalotaszegi fejfák. Erdély. XIV. évf. (1905) 7–8. sz. 118–121.

SEBESTYÉN Károly: Székelyföldi kopjafák és keresztek. Néprajzi Értesítő. VI. évf. (1905) 2. sz. 103–107.

SZINTE Gábor: Kopjafák (temetőfejfák) a Székelyföldön. Néprajzi Értesítő. VI. évf. (1905) 2. sz. 91–102.

KELEMEN Lajos: A kolozsvári Bethlen-bástya történetéhez. Erdélyi Múzeum. (1905) 116–120., 173–180.

SZENDREI János: A magyar viselet történeti fejlődése. Budapest, 1905

BELULESZKO Sándor: Magyar hímes tojások. Néprajzi Értesítő. VI. évf. (1905) 2. sz. 112–120.

KELEMEN Lajos: A nagyteremii Sükösd család. Címerrel. Genealógiai Füzetek. (1905) 102–106.

Knls [KELEMEN Lajos]: A bikfalvi Nagy család 1794-ig. Címerrel. Genealógiai Füzetek. (1905) 51–52.

PÓTSA József: Háromszék vármegye községei és egyéb lakott helyei neveinek hivatalos jegyzéke. Budapest, 1905

BALÁSY Dénes: Udvarhely vármegyei babonák. Ethnographia. XVI. évf. (1905) 1. sz. 40–42.

KATONA Lajos: A kedd asszonya. Ethnographia. XVI. évf. (1905) 1. sz. 1–16. P 1905

TÉGLÁS Gábor: Gonosz szellemek barlang lakásai az erdélyi Érczhegységben. Ethnographia. XVI. évf. (1905) 220–222.

TÉGLÁS Gábor: Ördögtanya a krassó-szörénymegyei Pozsega Gaura scrofa nevű barlangjában. Ethnographia. XVI. évf. (1905) 297–298.

SZIKULUS: Székely babonák Udvarhely-vármegyéből. Erdély. (1905) 148.