| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

(n. n.) Néprajz. (Emke estély). Erdély. I. évf. (1892) 1–2. sz. 54.

VÁMBÉRY, H.[ermann]: Ein ungarischer Volksstamm. Ungarische Revue. XII. Budapest, 1892. 294–296.

FELBERMANN, Louis: Hungary and its People. London, 1892

(n. n.) Magyarország és népei. (Hungary and its people). Ellenzék. XIII. évf. (1892) 159. sz. 1.

HANGAY Oktáv: Utazásaim az Andrássy-havasokban. Erdély. I. évf. (1892) 5. sz. 154–159.

HERMAN Ottó: Kalotaszeg magyar népe. Budapesti Szemle. LXX. évf. (1892) 184. sz. 131–148.

JANKÓ János: A kalotaszegi és erdélyi magyarságról. Erdély. I. évf. (1892) 1. sz. 21–29., 2. sz. 63–73., 3. sz. 116–123.

JANKÓ János: Kalotaszeg magyar népe. Néprajzi tanulmány. Budapest, 1892

WLISLOCKI, Heinrich: Aus dem inneren Leben der Zigeuner. Etnologische Miteilungen. [A cigányok belső életéből. Néprajzi közlemények.] Berlin, 1892

ZÁMOLYI VARGA Mihály: A sátoros czigány. Néprajz. Alkalay Adolf. Pozsony, 1892

RODICZKY Lajos: A magyar méhészet múltjáról. Budapest, 1892

WEISZ Tádé: Az erdélyi sóbányászat. In: A Magy. Kir. Földtani Intézet Évkönyve. IX. Budapest, 1890, 1892 169–170.

BARÓTI Lajos: A bánsági legrégibb német település története. Temesvár, 1892

NURICSÁN József: Az örmény konyha chemiája. Armenia. VI. évf. (1892) 139–144.; 170–173.

SZONGOTT Kristóf: A dáláuzi. Armenia. VI. évf. (1892) 31.

H. A. [HERRMANN Antal]: Irodalom és művészet. Kalotaszeg magyar népe. Élet. II. évf. (1892) I. köt. 215–216.

HERMAN Ottó: Magyar pásztoremberek remeklése. Ethnographia. III. évf. (1892) 7–10. sz. 310–321.

(n. n.) A kalotaszegi varrottas. Kolozsvár. VI. évf. (1892) 158. sz. 2–3.

FLETCHER, Margaret – QUESNE, Rose le: Sketches of life and character in Hungary. London, 1892

WLISLOCKINÉ DÖRFLER F. Anna: A kalotaszegi néphit köréből. Ethnographia. III. évf. (1892) 7–10. sz. 363–367.

VERSÉNYI György: Álomfejtések. [Dés.] Magyar Nyelvőr. XVIII. évf. (1889) 12. sz. 572–573.; XIX. évf. (1890) 3. sz. 139., 4. sz. 186.; XX. évf. (1891) 9. sz. 428–429., 10. sz. 477–478., 12. sz. 574.; XXI. évf. (1892) 1. sz. 44–45.; XXIII. évf. (1894) 8. sz. 383.

WLISLOCKI Henrikné: Jósló állatok a kalotaszegi néphitben. Ethnographia. III. évf. (1892) 2–3. sz. 47–55.

BARTÓK Jenő: Babonák. [Patóháza.] Magyar Nyelvőr. XIII. évf. (1884) 5. sz. 233., 12. sz. 572.; XIV. évf. (1885) 6. sz. 284.; XV. évf. (1886) 6. sz. 279–280., 10. sz. 471.; XVII. évf. (1888) 11. sz. 515–516.; XVIII. évf. (1889) 8. sz. 371–372.; XIX. évf. (1890) 3. sz. 139.; XXI. évf. (1892) 10. sz. 476.

MARUSKA Mihály: Babonák. [Szatmár.] Magyar Nyelvőr. XXI. évf. (1892) 10. sz. 476.

KISS Áron: Erdélyi német gyermekjátékok. Ethnographia. III. évf. (1892) 1. sz. 38–39.

WLISLOCKI Henrik: Erdélyi szász gyermekjátékok. Ethnographia. III. évf. (1892) 1. sz. 24–28.

SZONGOTT Kristóf: Erdélyi örmény népmesék. Ethnographia. III. évf. (1892) 2–3. sz. 85–91.

BINDER Jenő: Néhány népies tréfánk rokonsága. Erdélyi Múzeum. IX. évf. (1892) 7. sz. 388–400.

BÁBA Pál: Népballadák. Magyar Nyelvőr. XXI. évf. (1892) 1. sz. 47–48.

BARÓTI Lajos: Bánsági német népballadák. Ethnographia. III. évf. (1892) 1. sz. 29–37.