| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

HERICH Károly: Háziipar. In: Keleti Károly (szerk.): Hivatalos jelentés a budapesti 1885-ki Országos Általános Kiállításról. IV. Művészeti ipar, közművelődés, közlekedés. Budapest, 1886 499–514.

–ó [KUSZKÓ István]: Az erdélyrészi iparkiállítás. Budapest. X. évf. (1886) 238. sz. 2.

BOGNÁR Vilma: Írók és művészek. Gyarmathy Zsigáné. Az „Athenaeum” Nagy Képes Naptára. 1886. 41–43.

KUSZKÓ István: Kalotaszeg népe. Budapest. X. évf. (1886) 264. sz. 1–3.

(n. n.) Kalotaszegről… Fővárosi Lapok. XXIII. évf. (1886) 116. sz. 846.

NAGY Géza: Adatok a székelység eredetéhez és egykori lakhelyéhez. Jókai Nyomda Rt. Sepsiszentgyörgy, 1886

ALBU Mózes: Háromszékmegyében a méhészet primitív állapota. Méhészeti Közlöny. (Az Erdélyrészi Méhész-Egylet Közlönye.) Kolozsvár, 1886. 36–40.

KISS Lajos: Háromszék megye méhészete. Méhészeti Közlöny. Kolozsvár, 1886. 131–147.

(n. n.) Kalotaszeg ipara. Ellenzék. VII. évf. (1886) 121. sz. 2.

GYARMATHY Zsigáné: Néhány szó magunk között. Magyar Bazár. XXI. évf. (1886) 12. sz. 89–90.

GYARMATHY Zsigáné: A kalotaszegi hímzésekről. Felvilágosítás. Magyar Bazár. XXI. évf. (1886) 19. sz. 146.

GYARMATHY Zsigáné: Akik Kalotaszeg varrottasát terjesztik. Magyar Bazár. XXI. évf. (1886) 24. sz. 190.

(n. n.) Még egy szó a kalotaszegi „varrottasok”-ról. Magyar Bazár. XXI. évf. (1886) 21. sz. 167.

BARTÓK Jenő: Babonák. [Patóháza.] Magyar Nyelvőr. XIII. évf. (1884) 5. sz. 233., 12. sz. 572.; XIV. évf. (1885) 6. sz. 284.; XV. évf. (1886) 6. sz. 279–280., 10. sz. 471.; XVII. évf. (1888) 11. sz. 515–516.; XVIII. évf. (1889) 8. sz. 371–372.; XIX. évf. (1890) 3. sz. 139.; XXI. évf. (1892) 10. sz. 476.

HARCSÁR Géza: Népbabonák. [Szatmárnémeti.] Magyar Nyelvőr. XV. évf. (1886) 2. sz. 88.

HARMATH Lujza: Húsvéti szokások (a Nyárád mentén). Fővárosi Lapok. XXIII. évf. 115. sz. 1886. ápr. 25. 835.

WLISLOCKI Henrik: Az erdélyi sátoros czigányok keresztelési és temetkezési szokásai. Vasárnapi Újság. XXXIII. évf. (1886) 23–24. sz.

WLISLOCKI Henrik: Az erdélyi sátoros czigányok lakodalmi szokásai. Vasárnapi Újsá. XXXIII. évf. (1886) 10. sz.

CSERNÁTONI Gyula: A refrain alkalmazása a magyar költészetben. Erdélyi Múzeum. III. évf. (1886) 159–200.

BARTÓK Jenő: Tréfás mesék. [Krassó-Szatmár megye.] Magyar Nyelvőr. XV. évf. (1886) 4. sz. 184.

HERRMANN Antal: Erdélyi czigány népmesék. [A halász és az Urme, A szerencsevirág, A rózsa és a muzsikus. Fordította Herrmann Antal.] Magyar Salon. III. évf. (1886) 5. sz. 370–375.

WLISLOCKI, Heinrich: Märchen und Sagen der transsilvanischen Ziegeuner. Gesammelt und aus unedirten Originaltexten übersetzt. [Erdélyi cigány mesék és mondák. Gyűjtötte és kiadatlan eredeti szövegekből fordította.] Berlin, 1886

WLISLOCKI, Heinrich: Vier Märchen der transsilvanischen Zigeuner. Inedita. Mit gegenüber stehender deutscher Übersetzung und Glossar versehen. [Négy erdélyi vándorcigány népmese. Kiadatlan szövegek. Párhuzamos német fordítással és szójegyzékkel.] Budapest, 1886

BARTÓK Jenő: Szólásmódok. [Patóháza.] Magyar Nyelvőr. XIII. évf. (1884) 6. sz. 282–283.; XV. évf. (1886) 1. sz. 38–39., 2. sz. 86–87.

BARTÓK Jenő: Találós mesék. [Patóháza.] Magyar Nyelvőr. XIII. évf. (1884) 12. sz. 574–575.; XIV. évf. (1885) 4. sz. 189., 5. sz. 233., 6. sz. 284., 9. sz. 425–426.; XV. évf. (1886) 2. sz. 92–93.; XXV. évf. (1896) 8. sz. 382.; XL. évf. (1911) 7. sz. 334.

BARTÓK Jenő: Szatmármegyeiek. [Szólások.] Magyar Nyelvőr. XV. évf. (1886) 7. sz. 325.; XVI. évf. (1887) 8. sz. 376.

BARTÓK Jenő: Találós mesék. [Szatmár megye.] Magyar Nyelvőr. XV. évf. (1886) 7. sz. 330–331.; XVI. évf. (1887) 1. sz. 44.

BARTÓK Jenő: Hasonlatok. [Szatmár megye.] Magyar Nyelvőr. XV. évf. (1886) 9. sz. 425.; XVI. évf. (1887) 9. sz. 428.

DAMÓ István: Szolnok-Doboka megyeiek. [Szólások.] Magyar Nyelvőr. XV. évf. (1886) 7. sz. 325–326.

DAMÓ István: Szólásmódok. Hasonlatok. [Apanagyfalu.] Magyar Nyelvőr. XV. évf. (1886) 12. sz. 568.