HELLEBRANT Árpád (összeáll.): Néprajzi könyvészet 1900-ból. Ethnographia. XII. évf. (1901) 3. sz. 139–140.; 5. sz. 235–237.; 6. sz. 286–288.; 7. sz. 329–333.; 9. sz. 425–430. WERTNER Mór: Megjegyzések okmánytáraink egynéhány erdélyi vonatkozású darabjához. Erdélyi Múzeum. XVIII. évf. (1901) 4. sz. 218–234., 5. sz. 282–290., 6. sz. 349–359. BÁTKY Zsigmond: – assistens jelentése a Kalotaszegen végzett néprajzi kutatásairól. Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1900. évi állapotáról. Budapest, 1901 238–244. RADNÓTHI Dezső (szerk.): Erdélyi kalauz. Kolozsvár, 1901 SEMAYER Vilibáld: Bánffy-Hunyad (Kolozsm.) magyar lakosságának somatológiai vázlata. Néprajzi Értesítő. II. évf. (1901) 3. sz. 33–50., 5. sz. 67–98., 6. sz. 101–114. HERRMANN A., ifj.: A hétfalusi csángók. Budapest, 1901 BARABÁS Endre: A romániai székelyek. Nemzeti Iskola. 1901. 6. sz. RUBINYI Mózes: A moldvai csángók multja és jelene. Ethnographia. XII. évf. (1901) 3. sz. 115–124.; 4. sz. 166–175. BOROVSZKY Samu (szerk.) Bihar vármegye és Nagyvárad. (Magyarság Vármegyéi és Városai.) Budapest, 1901 JAKAB Elek – SZÁDECZKY Lajos: Udvarhelyvármegye története. A legrégibb időktől 1849-ig. Athenaeum. Budapest, 1901 PETRI Mór: Szilágy vármegye monographiája. I–VI. Kiadja Szilágyvármegye közönsége. Zilah, 1901, 1904 TURCHÁNYI Tihamér: Krassó-Szörény-vármegye néprajzi viszonyai a mohácsi vész előtti időkben. Lugos, 1901 (n. n.) Alsó-Fehér vármegye monográfiája. I–III. Nagyenyed, 1896, 1901 MÁTHÉ József: A székely kérdés. Marosvásárhely, 1901 MOLDOVÁN Gergely: A moldovánok néprajza. Erdélyi Múzeum. XVIII. évf. (1901) 2. sz. 79–90. EISLER Tamás: Az erdélyi zsidók múltjából. Erdélyi Múzeum. XVIII. évf. (1901) 2. sz. 95–101., 3. sz. 155–162. BÁTKY Zsigmond: Szalagszövő táblácskák. Néprajzi Értesítő. II. évf. (1901) 9. sz. 146–158. SZENTERZSÉBETI SZAKÁCS Péter: A székelyföldi ipar fejlesztése. Marosvásárhely, 1901 SZONGOTT Kristóf: Szamosújvár szabad királyi város monográfiája 1700–1900. I–III. Szamosújvár, 1901 FUCHS, K.: Über das Székler Haus. Wien, 1901 KELEMEN Lajos: Egy régi faragott kapu. [Marosvásárhely.] Erdély Népei. 1901. 15. SZINTE Gábor: Kopiafák (temető-fejfák) a Székely földön. Néprajzi Értesítő. II. évf. (1901) 7. sz. 115–121. GYARMATHY Zsigáné: Régi ételek és a bálmos. Magyar Nyelvőr. XXX. évf. (1901) 4. sz. 207–208. KELEMEN Lajos: Adatok a marosvásárhelyi szabó czéhpoharakhoz. Erdélyi Múzeum. XVIII. évf. (1901) 1. sz. 52–57. KŐVÁRY László: A millennium századában Erdélyben kihalt főúri családok s visszaemlékezés végső sarjai szereplésére. Erdélyi Múzeum. XVIII. évf. (1901) 2. sz. 65–78., 3. sz. 125–134., 4. sz. 201–217., 5. sz. 269–281., 6. sz. 319–330., 10. sz. 549–562. KELEMEN Lajos: Nagy Szabó Ferencz és a marosvásárhelyi szabó-czéh. Erdélyi Múzeum. XVIII. évf. (1901) 7. sz. 396–405. JENŐ Sándor: Családnevek. [Bihardiószeg.] Magyar Nyelvőr. XXX. évf. (1901) 5. sz. 254. NAGY Géza: Népfajok és népek a XIX. században. Ethnographia. XII. évf. (1901) 1. sz. 1–21.; 2. sz. 57–77.; 3. sz. 111–115.; 4. sz. 155–166.; 6. sz. 258–362.; XIII. évf. (1902) 5. sz. 202–207.; 6. sz. 253–260.; 7. sz. 301–312.; 8. sz. 350–353. B. E.: Székely-kivándorlás Amerikába. Ellenzék. 1901. 188. sz. BARABÁS Endre: A székely kivándorlás és a Romániában élő magyarok helyzete. Közgazdasági Szemle. (1901) 25. köt. 424–452. |