| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

HERRMANN Antal (összeáll.): Magyarországi néprajzi könyvészet 1893–94. Ethnographia. VI. évf. (1895) 3. sz. 244–256.

[SIMONYI Zsigmond (szerk.)] A Nyelvtudományi Közlemények huszonöt kötetének tartalomjegyzéke [, tárgymutatója, szómutatói]. Nyelvtudományi Közlemények. XXV. évf. (1895) 4. sz. 473–524.

SIMONYI Zsigmond (szerk.): Mutató a Nyelvtudományi közlemények I–XXV. évfolyamához. Tartalomjegyzék, tárgymutató és szójegyzékek. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1895

SZABÓ Károly (szerk.): Székely Oklevéltár. IV, 1264–1707. Sajtó alá rendezte Szádeczky Lajos. Ajtai K. Albert könyvnyomdája. Kolozsvár, 1895

JANKÓ János: Kalotaszeg. Vasárnapi Újság. XLII. évf. (1895) 38. sz. 619–622.

y. d.: Bánffy-Hunyad és vidéke. A hadgyakorlatok színhelye. Vasárnapi Újság. XLII. évf. (1895) 38. sz. 618–619.

HUSZKA József: Háromszék és Csik megyék. Székely Egyesület. udapest, 1895

JANKÓ János: Aradvármegye földje és népe az újabb korban. Budapest, 1895

HERRMANN Antal: A czigányok nyelvismerete és nemzetiségi viszonyai. Közgazdasági Szemle. XIX. évf. (1895) 8. sz. 551–568.

HERRMANN Antal: Magyarországban 1893. Január 31-én végrehajtott Czigány összeírás eredményei. (Feldolgozta és az általános jelentést írta H. A.) Magyar Statisztikai Közlemények. IX. évf. (1895)

GOPCSA László: A magyarországi örményekről. Erdélyi Múzeum. XII. évf. (1895) 7. sz. 375–382.

GYARMATHY Zsigáné: A királyváró nép. Ellenzék. XVI. évf. (1895) 215. sz. 1.

GYARMATHY Zsigáné: Bánffy-Hunyad. Új Idők. I. évf. (1895) 33. sz. 87–88.

MARIENESCU, M.: Topografia satului şi hotarului Maidan. Caransebeş, 1895

HUSZKA József: A székely ház. Függelékét az árják és ugorok érintkezéséről Fiók Károly írta. Budapest, 1895

JANKÓ János: A székely ház. Huszka könyve és néhány más adat. Ethnographia. VI. évf. (1895) 1. sz. 18–37.

SZÁDECZKY Lajos: Hogy éltek az erdélyiek 2–300 évvel ezelőtt? Erdélyi Múzeum. XII. évf. (1895) 1. sz. 8–24.

ÁLEXA Tódorné KEPRI Anna: Az örmény konyha kézikönyve II. Dáktákhálvá vagy mennasszonyi pogácsa. Armenia. IX. évf. (1895) 282–283.

PAP Tódorné KEREKES Emília: Az örmény konyha kézikönyve I. Hogyan készül a chádájégh (bábakalács)? Armenia. IX. évf. (1895) 188.; 206.; 265.

GYARMATHY Zsigáné: Kedves Jankám!… Magyar Bazár. XXX. évf. (1895) 14. sz. 55.

JANKÓ János: A földközösség Magyarországon. Ethnographia. VI. évf. (1895) 1. sz. 55–64.

LÁZÁR István: Néprajzi adatok Alsófehér megyéből. Ethnographia. VI. évf. (1895) 4. sz. 304–307.

HERRMANN Antal: Az idővarázslás a magyar s egyéb hazai népek hitében. Ethnographia. VI. évf. (1895) 3. sz. 198–205.

WLISLOCKINÉ DÖRFLER Fanni: Kakas, tyúk és tojás a magyar néphitben. Ethnographia. VI. évf. (1895) 3. sz. 206–213.

KRISTÁLY Balázs: A csiki-székelyek időjóslásai. Ethnographia. VI. évf. (1895) 2. sz. 118–119.

KOLUMBÁN Samu: Adatok az udvarhelymegyei székely néphithez. Ethnographia. VI. évf. (1895) 4. sz. 298–301.

KRISTÁLY Balázs: A „lüdércz” a székely néphitben. Ethnographia. VI. évf. (1895) 2. sz. 105–108.

BALÁSY Dénes: Udvarhely-megyei babonák. Ethnographia. VI. évf. (1895) 1. sz. 53–55.

JAKAB József: Szatmármegyei babonák. Ethnographia. VI. évf. (1895) 4. sz. 309–312., 5. sz. 410–416.

KOLUMBÁN Soma: Hétfalusi csángó-babonák. Ethnographia. VI. évf. (1895) 4. sz. 398–401.