| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

HELLEBRANT Árpád (összeáll.): Néprajzi könyvészet 1914-ről. Ethnographia. XXVII. évf. (1916) 1–3. sz. 119–130.

GYÖRFFY István: Moldva. Földrajzi Közlemények. (1916) 479–503.

GYÖRFFY István: Dél-Bihar falvai és építkezése. Néprajzi Értesítő. XVI. évf. (1915) 1–4. sz. 104–129.; XVII. évf. (1916) 1–4. sz. 99–114.

KELEMEN Lajos: Adatok öt székelyföldi templom-kastély történetéhez. Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából. VII. évf. (1916) 100–119.

KELEMEN Lajos: Adatok a kolozsvári képírás történetéhez. Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából. VII. évf. (1916) 165–174.

KELEMEN Lajos: Szárhegyi Lázár István oltár megrendelése Lengyel Pétertől 1670-ben. Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából. VII. évf. (1916) 175–178.

KELEMEN Lajos: Régi ötvös rajz-emlékek Kolozsvárt. Kolozsvári Hírlap. 1916. jan. 3. sz. 5.

RÓHEIM Géza: A luczaszék. Néprajzi Értesítő. XVI. évf. (1915) 1–4. sz. 1–35.; XVII. évf. (1916) 1–4. sz. 15–52.

GYÖRFFY István: Babonás hiedelmek és szokások a feketekörösvölgyi magyaroknál. Ethnographia. XXVII. évf. (1916) 1–3. sz. 81–89.

SZENDREY Zsigmond: Szalontai jeles napok. Ethnographia. XXVII. évf. (1916) 1–3. sz. 73–80.

GYÖRFFY István: Magyar adalékok Arany “Hamis tanu”-jának mondájához. Ethnographia. XXVII. évf. (1916) 4–5. sz. 210–211.

HERRMANN Antal: Rudolf királyfi a mondában. Ethnographia. XXVII. évf. (1916) 1–3. sz. 1–16.

ELEK Oszkár: Petőfi Sándor „János vitéz”-e és a népmesék. Ethnographia. XXVII. évf. (1916) 4–5. sz. 168–190.

BODOR Dénes: Szólások. [Sepsiszentgyörgy.] Magyar Nyelv. XII. évf. (1916) 1. sz. 41–42.

PAPP József: Szatmármegyeiek. [Szólások. Adorján.] Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 5–6. sz. 266.

PARÁSZKA Gábor: [Szólások. Dicsőszentmárton, Fogaras.] Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 9–10. sz. 418–419.

MOLDOVÁN Gergely: A szerelem a román népdalban. Erdélyi Múzeum. XXXIII–XXXIV. évf. (1916–1917) 73–102.

PARÁSZKA Gábor: Népdalok. A háború dalköltése a kisküküllőmegyei Csávás-on. Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 7–8. sz. 346–348.

SEPRŐDI János: Házasító dalok. Ethnographia. XXVII. évf. (1916) 1–3. sz. 90–109.

SZENDREY Zsigmond: Adalékok Arany János „Bajusz” és „A hegedű” cz. költeményeinek tárgytörténetéhez. Ethnographia. XXVII. évf. (1916) 6. sz. 295–296.

ERDÉLYI Lajos: A székelyek eredete nyelvjárásaik alapján. Ethnographia. XXVII. évf. (1916) 1–3. sz. 37–46.

KONSZA Samu: Nagybacon nyelvjárása. Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 2. sz. 62–71., 3. sz. 104–113., 4. sz. 162–170., 5–6. sz. 231–236.

KONSZA Samu: Nagybacon nyelvjárása. (Nyelvészeti Füzetek, 75.) Budapest, 1916

OLTYÁN Sándor: Az ige mint névszó. Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 4. sz. 181.

CSŰRY Bálint: Észbekap. Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 1. sz. 39.

KERESZTÚRY Sándor: [Tájszókról.] Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 7–8. sz. 344.

KOVÁCS Márton: Tájszókról. Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 3. sz. 133–134.

OLTYÁN Sándor: A toronyi-fakó. Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 1. sz. 39.

OLTYÁN Sándor: Csicsisgat. Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 3. sz. 134.

OLTYÁN Sándor: Bujka, bujkó, bujjbelé. Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 4. sz. 182–183.