HELLEBRANT Árpád (összeáll.): Néprajzi könyvészet 1909-ről. Ethnographia. XXII. évf. (1911) 2. sz. 123–124., 4. sz. 249–250., 5. sz. 314–317., 6. sz. 373–377. TOROCKAI-VIGAND Ede: Székelyföldi népművészeti múzeum. Magyar Iparművészet. (1911) 23. MÁTHÉ György: Kriza János emlékezete és költészete. Keresztény Magvető. XLVI. évf. (1911) 4. sz. 201–209. PERSIÁN Kálmán: Kalotaszeg nagyasszonyáról Gyarmathy Zsigánéról. Kolozsvár, 1911 SEBESTYÉN Gyula: Emlékezés Kriza Jánosra. Ethnographia. XXII. évf. (1911) 65–71. BARTUCZ Lajos: A mai magyarság termetéről. Néprajzi Értesítő. XII. évf. (1911) 4. sz. 278–292. KÓS Károly: Régi Kalotaszeg. Magyar Iparművészet. XIV. évf. (1911) V. sz. 157–215. LAJOS Dénes: A csángó kérdés. Pesti Hírlap. 1911. 185. sz. TÉGLÁS István: Vándorczigányok útijele. Néprajzi Értesítő. XII. évf. (1911) 3. sz. 196–199. FISHER, Hermann: Die Schwaben in der ungarichen Grafschaft Szatmár. Württemberg, 1911 GYÁRFÁS Tihamér: Az erdélyi aranymosás 1558-iki történetéhez. Erdélyi Múzeum. XXVIII. évf. (1911) 3. sz. 183–184. LAMBRECHT Kálmán: A magyar szélmalom. Ethnographia. XXII. évf. (1911) 23–33., 89–100., 157–162., 212–221., 285–291., 352–363. BELLOSICS Bálint: Tárgyi-néprajzi adalékok. Néprajzi Értesítő. XII. évf. (1911) 4. sz. 259–267. OROSZ Endre: Egy érdekes csiholó típusról. Néprajzi Értesítő. XII. évf. (1911) 1–3. sz. 67–69. SCHMIDT Tibolt: Olajkészítés és eszközei a hunyadmegyei oláhoknál. Néprajzi Értesítő. XII. évf. (1911) 1. sz. 59–66. RÉVAI Károly: Nagybánya történetéből. Erdélyi Múzeum. XXVIII. évf. (1911) 5. sz. 323–330. POPOVICIU, Iosif: Monografia comunei Seghişte. Transilvania. (1911) 205–231. VISKI Károly: Adatok a székely építkezés ismeretéhez. Néprajzi Értesítő. XII. évf. (1911) 2–3. sz. 99–127. SZINTE Gábor: Egy háromszáz éves székely ház. Vasárnapi Újság. 1911. 15. sz. GYÖRFFY István: Szatmármegyei szilva-aszalók. Néprajzi Értesítő. XII. évf. (1911) 4. sz. 249–252. KELEMEN Lajos: A váradi Bornemiszák címere. [Magyarszovát.] Erdélyi Múzeum. (1911) 304–305. KOHN Hillel – ZSAKÓ Gyula: A kolozsvári házsongárdi temető sírkövei, 1700-ig. Erdélyi Múzeum. XXVIII. évf. (1911) 5. sz. 284–303., 6. sz. 331–341. GARAY Ákos: Régi magyar férfihajviseletek. Néprajzi Értesítő. XII. évf. (1911) 2–3. sz. 81–99. KÓS Károly, id.: Régi Kalotaszeg. Magyar Iparművészet. (1911) 157–215. KOVÁTS József, S.: Orsónehezítők. Erdély. XX. évf. (1911) 8. sz. 123–128. PERSIÁN Kálmán: A „kalotaszegi asszony”. Erdélyi Lapok. IV. évf. (1911) 23. sz. 700–703.; 24. sz. 728–731. TÖRÖK István (közli): A nagyenyedi tanárok 1714-iki panaszlevele. Erdélyi Múzeum. XXVIII. évf. (1911) 3. sz. 190–193. CSOMOR Lajos: Volt-e Egeresen apátság? Erdélyi Múzeum. VI. évf. (1911) 223–232. BARTÓK Miklós: Kisebbségből szorványba. Az erdélyi magyarok menekülésének okai és beilleszkedési nehézségei Ausztriában. Korunk. 3. f. II. évf. (1991) 11. sz. 1332–1337. KERTÉSZ Manó: Boszorkányság. (Adalékok nyelvünk műveltségtörténeti emlékeihez.) Magyar Nyelvőr. XL. évf. (1911) 2. sz. 49–56., 3. sz. 97–103. |