| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

HELLEBRANT Árpád (összeáll.): Néprajzi könyvészet 1906-ról. Ethnographia. XVIII. évf. (1907) 4. sz. 255–256., 5. sz. 311–315., 6. sz. 367–371.

KÖBLÖS Zoltán: Kőváry László irodalmi munkássága (1839–1907). Erdélyi Múzeum. XXIV. évf. (1907) 5. sz. 336–349.

CSEFKÓ Gyula: A hét falusi csángók eredete. Hosszufalusi polg. fiúisk. értes. 1907–1908. 9–12.

HORGER Antal: A csángó nép és a csángó név eredete. Budapest, 1907

BARABÁS Endre: Maros-Torda vármegye és Marosvásárhely. Budapest, 1907

BOROVSZKY Samu (szerk.): Szatmár megye. Budapest, 1907

ERDÉLYI Lajos: A csángók eredete nyelvjárásaik alapján. I. A brassómegyei és háromszéki csángók. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1907

WLISLOCKI, Heinrich: The story of the Gypsies. [A cigányok története] In: Helmolt, Hans F. (ed.): History of the World. [Világtörténet.] London–New York, 1907 3104–3112.

SCHULLERUS A.: Über Siebenbürgisch- sächsische Volkskunde. 1907

FÖLDES János: Az oláh erdei pásztornépről. Ungvár, 1907

BARABÁS Endre: Maros-Torda vármegye és Marosvásárhely törvényhatósági joggal felruházott és szabad kir. város közgazdasági leírása. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1907

BERGER K. Lajos: Temes vármegye gazdasági viszonyai és gazdálkodási rendszere. Budapest, 1907

SEBESTYÉN Károly. Cs.: A lugoshelyi halászat. Néprajzi Értesítő. VIII. évf. (1907) 111–114.

PÁVAI V. Ferencz: Szénégetés Nagyenyed vidékén. Néprajzi Értesítő. VIII. évf. (1907) 3–4. 292–294.

KELEMEN Lajos: Csokfalva és egyháza múltjából. Erdélyi Hírlap. 1907. 198. sz. 1–3.

BÁTKY Zsigmond: Népi adat Bánffyhunyadnak és környékének népies építkezéséhez. Néprajzi Értesítő. VIII. évf. (1907) 1–2. sz. 50–70.

KELEMEN Lajos: Képíró Gothard. Művészet. 1907. 274.

SEBESTYÉN Károly: Háromszéki sírkövek. Néprajzi Értesítő. VIII. évf. (1907) 1–2. sz. 105–110.

SZENDREI János: Adatok az erdélyi női viselet történetéhez a XVII. században. Archaeológiai Értesítő. (1907) 193–305.

MALONYAY Dezső: A magyar nép művészete. I. A kalotaszegi magyar nép művészete. Budapest, 1907

SIGERUS, Emil: Siebenbürg.-sächsische Leinenstickerein. Hermannstadt, 1907

TÉGLÁS Gábor: A Retyezátvidék pásztorainak faragó művészete. Néprajzi Értesítő. VIII. évf. (1907) 3–4. 287–291.

TÖRÖK István (közli): A nagyenyedi Bethlen-kollégium történetéhez. Erdélyi Múzeum. XXIV. évf. (1907) 2. sz. 136.

BARABÁSY István, M.: Aranyosszék összeírása 1711-ből. Genológiai Füzetek. (1907) 104–106.

K. L. [KELEMEN Lajos]: Vihar elleni igék. Erdélyi Múzeum. XXIV. évf. (1907) 6. sz. 399–400.

KOMÁROMY Andor: Hogyan ismerte fel a magyar nép a boszorkányokat? Ethnographia. XVIII. évf. (1907) 348–354.

TÉGLÁS Gábor: Néphiedelem egy hunyadvármegyei tengerszemről. Erdély. (1907) 87.

PÁVAY V. Ferencz: Oláhlapádi babonák és népies gyógymódok, s földrajzi elterjedésük. Ethnographia. XVIII. évf. (1907) 215–221.; 294–299.; 354–359.

WICHMANN Györgyné: A moldvai csángók babonás hitéből. Ethnographia. XVIII. évf. (1907) 213–214.

WICHMANN Györgyné: A moldvai csángók szokásaiból. Ethnographia. XVIII. évf. (1907) 287–294.