(n. n.) Egy magyar himzés-minta története. Magyar Háziasszony. VIII. évf. (1889) 5. sz. 4. (n. n.) Der kalotaszeger „varrottas”. Pester Lloyd. XXXVI. évf. (1889) 81. sz. 3. (n. n.) A magyar varrottas. Aradi Közlöny. IV. évf. (1889) 330. sz. 1–2. (n. n.) A „varrottas” új pártfogónője. Debreczeni Ellenőr. XVI. évf. (1889) 242. sz. 3. (n. n.) (A kalotaszegi varrottasnak…) Budapesti Hírlap. IX. évf. (1889) 3. sz. 6. (n. n.) A „kalotaszegi varrottas” divata… Magyar Bazár. XXIV. évf. (1889) 10. sz. 78. (n. n.) A kalotaszegi varrottas az udvarnál. Ellenzék. X. évf. (1889) 281. sz. 3. (n. n.) A kalotaszegi varrottas… Magyar Bazár. XXIV. évf. (1889) 13. sz. 102. (n. n.) Kalotaszegi varrottas Győrött. Győri Közlöny. XXXIII. évf. (1889) 8. sz. 3. GYARMATHI [!] Zsigáné: A kalotaszegi gyermekek. Kolozsvár. III. évf. (1889) 232. sz. 1., 233. sz. 1–2. GYARMATHY Zsigáné: A kalotaszegi gyermekek. Nagy-Szalonta és Vidéke. I. évf. (1889) 42. sz. 2–3., 43. sz. 3. KATONA Lajos: Céhszabályok. Magyar Nyelvőr. XVIII. évf. (1889) 8. sz. 368–370. ACSÁDY Ignác: A magyar jobbágynépesség száma a mohácsi vész után. Budapest, 1889 KOHN Sámuel: A szombatosok. Történetük, dogmatikájuk és irodalmuk. Budapest, 1889 VERSÉNYI György: Álomfejtések. [Dés.] Magyar Nyelvőr. XVIII. évf. (1889) 12. sz. 572–573.; XIX. évf. (1890) 3. sz. 139., 4. sz. 186.; XX. évf. (1891) 9. sz. 428–429., 10. sz. 477–478., 12. sz. 574.; XXI. évf. (1892) 1. sz. 44–45.; XXIII. évf. (1894) 8. sz. 383. BARTÓK Jenő: Babonák. [Patóháza.] Magyar Nyelvőr. XIII. évf. (1884) 5. sz. 233., 12. sz. 572.; XIV. évf. (1885) 6. sz. 284.; XV. évf. (1886) 6. sz. 279–280., 10. sz. 471.; XVII. évf. (1888) 11. sz. 515–516.; XVIII. évf. (1889) 8. sz. 371–372.; XIX. évf. (1890) 3. sz. 139.; XXI. évf. (1892) 10. sz. 476. WLISLOCKI Henrik: Az erdélyi sátoros czigányok karácsonyi és új-évi szokásai. Vasárnapi Újság. XXXVI. évf. (1889) 1. sz. 7–8. HERRMANN Antal: Az erdélyi cigányság. Az anyaszeretet az erdélyi sátoros cigányoknál. Kolozsvár. III. évf. (1889) 298. sz. dec. 24. 11. GYARMATHY Zsigáné: Az „akasztófa”. Néprege. Vasárnapi Újság. XXXVI. évf. (1889) 22. sz. 347–349., 23. sz. 362–363. KIS Pál: Népmesék. [Agyagfalva.] Magyar Nyelvőr. XVIII. évf. (1889) 3. sz. 141. KANYARÓ Ferenc: Szólásmódok. Tordaiak. Magyar Nyelvőr. XVIII. évf. (1889) 4. sz. 184. KANYARÓ Ferenc: Székelyföldiek. [Szólások.] Magyar Nyelvőr. XVIII. évf. (1889) 8. sz. 371. MARUSKA Mihály: Hasonlatok. [Szatmár.] Magyar Nyelvőr. XVIII. évf. (1889) 4. sz. 184–185.; XX. évf. (1891) 1. sz. 44. VERES Ferenc: Közmondások. Magyar Nyelvőr. XVIII. évf. (1889) 1. sz. 42–43. WIEDER Gyula: Hangutánzó szólásmódok. [Csíksomlyó.] Magyar Nyelvőr. XVIII. évf. (1889) 2. sz. 89–90. MUHI Zsigmond: Tánczszók. [Szatmár megye.] Magyar Nyelvőr. XVIII. évf. (1889) 8. sz. 379. IMRE Sándor: A magyar népdal nemei. Erdélyi Múzeum. VI. évf. (1889) 382–403., 465–486. HERRMANN Antal: Zigeunerisch. Tagelieder aus Siebenbürgen. [Cigányos. Mindennapi nóták Erdélyből.] Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn. Zeitschrift für die Volkskunde der Bewohner Ungarns und seiner Nebenländer. I. évf. (1887) 2. sz. 198.; III. évf. (1889) 3. sz. 362–364. HERRMANN Antal: Czigány dalok I–VII. Kolozsvár. III. évf. (1889) 197. sz. 1. HERRMANN Antal: Csobánka vidékéről. Turisták Lapja. I. évf. (1889) 4. sz. 158–159. |