JANKÓ János: A Magyar Nemzeti Muzeum Néprajzi Osztálya. I. A néprajzi tárgyak statisztikája. Ethnographia. V. évf. (1894) 104–109. SZÁDECZKY Lajos: Az Andrássy havasokban. Erdély. III. évf. (1894) 11. sz. 372–377. HERRMANN, Antal: Dokumente zur Geschichte der Zigeuner. Opinio. De Domiciliatone et Regulatione Zingarorum. 1–5. [Vélemények a cigányok letelepítéséről és megrendszabályozásáról.] Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn. Zugleich Organ für allgemeine Zigeunerkunde. III. évf. 1893–1894) 1–2. sz. 55–56., 3–4. sz. 114–116., 5–6. sz. 168–170., 7–8. sz. 210–212., 9–10. sz. 221–223. JÓZSEF főherceg: A czigányokról. A czigányok történelme, életmódja, néphite, népköltése, zenéje, nyelve és irodalma. Irta József főherczeg W[lislocki Henrik]. közreműködésével, térképpel, képtáblákkal és szövegábrákkal. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. Budapest, 1894 HUNFALVY Pál: Az oláhok története. I–II. Budapest, 1894 HERRMANN, Antal: Handelsusancen der Wanderzigeuner. [A vándorcigányok kereskedése.] Handelszeitung. 1894. nov. 1. PALMER Kálmán: Nagybánya és környéke. Nagy-Bánya, 1894 SZILVÁSSY János: Borszék monográfiája. Gyergyóditró, 1894 FELLEGI Ottóné: Egy nap Toroczkón. Erdély. III. évf. (1894) 190. HARMATH Lujza: Üdvözlet Torockónak. Erdély. III. évf. (1894) 167. KOLUMBÁN Samu: Lozsád és népe. Ethnographia. V. évf. (1894) 4. sz. 238–254.; 5. sz. 326–336. (n. n.) Toroczkó. Erdély. III. évf. (1894) 142. GYARMATHY Zsigáné: Ulipotreda. Ellenzék. XV. évf. (1894) 294. sz. 5. HUSZKA József: Népies ornamentikánk forrásai. Ethnographia. V. évf. (1894) 2. sz. 155–160. JANKÓ János: Varrottasok a karácsonyi bazárban. Fővárosi Lapok. XXXI. évf. (1894) 335. sz. 2879–2880. (n. n.) A karácsonyi háziiparkiállításon. Magyar Bazár. XXIX. évf. (1894) 23. sz. 182. BEKE Antal: Az Erdélyi egyházmegye képe a XIV. század elején: Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék világánál. Esztergom, 1894 (n. n.) Magyar Leviátán-regék. Ethnographia. V. évf. (1894) 4. sz. 272. VERSÉNYI György – WLISLOCKINÉ DÖRFLER Fanny: Adalékok a gyermekről való néphithez. Ethnographia. V. évf. (1894) 2. sz. 110–119. WLISLOCKINÉ DÖRFLER Fanni: Adalékok a gyermekről való magyar néphithez. Ethnographia. V. évf. (1894) 2. sz. 117–119. KLEIN József: Adalékok a körömről való néphithez. Ethnographia. V. évf. (1894) 1. sz. 32–37. WLISLOCKI Henrik: Fákra aggatott rongyok a magyar néphitben. Ethnographia. V. évf. (1894) 5. sz. 320–326. VERSÉNYI György: Álomfejtések. [Dés.] Magyar Nyelvőr. XVIII. évf. (1889) 12. sz. 572–573.; XIX. évf. (1890) 3. sz. 139., 4. sz. 186.; XX. évf. (1891) 9. sz. 428–429., 10. sz. 477–478., 12. sz. 574.; XXI. évf. (1892) 1. sz. 44–45.; XXIII. évf. (1894) 8. sz. 383. HERRMANN, Antal: Schröpf- und Aderlaßgeräte der Wanderzigeuner. [A vándorcigányok köpölyöző és érvágó eszközei.] Internationales Archiv für Ethnographie. VIII. évf. (1894) 205–206. THOROCZKAY Lajos: Lakodalom Torockón. Erdély. III. évf. (1894) 184. HERRMANN, Antal: Die Geige in der Volksdichtung der Zigeuner Ungarns. [A hegedű a cigányok költészetében.] Österreichisch-Ungarische Revue. (1894) 16. sz. 42–54. BOROVSZKY Samu: A hunn–magyar rokonságról. Ethnographia. V. évf. (1894) 2. sz. 96–103. BARTHA G.: Rika. Aranyos-vidék. 1894. febr. 10. DEMETER Dénes: Az arany kertről. Aranyos-vidék. 1894. jan. 20. KATONA Lajos: Magyar népmese irodalma. Ethnographia. V. évf. (1894) 1. sz. 52–66.; XII. évf. (1901) 8. sz. 338–343.; 10. sz. 433–439. |