| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

SZABÓ Imre: Az oláhok „Kedd asszonya”. Ethnographia. XVII. évf. (1906) 52–55.

TÉGLÁS Gábor: Egy hunyadmegyei tengerszemhez fűződő néphiedelmek. Ethnographia. XVII. évf. (1906) 356–360.

KÓSSA György: Lófestés a régi magyaroknál. Ethnographia. XVII. évf. (1906) 211–214.

TOLNAI Vilmos: Üszely, uszován. Ethnographia. XVII. évf. (1906) 320–322.

KELEMEN Lajos: Czéháldomások. (A marosvásárhelyi szabók és szűcsök áldomásai a XVII. században.) Erdélyi Hírlap. 1906. 52. sz. 18–19.

SZABÓ Imre: Farsang és húsvét a dévai csángótelepen. Néprajzi Értesítő. VII. évf. (1906) 2. sz. 90–94.

SEBESTYÉN Gyula: A pünkösdi király és királyné. Ethnographia. XVII. évf. (1906) 32–43. P 1906

SZABÓ Imre: Dévai székely-csángó keresztelő és lakodalom. Néprajzi Értesítő. VII. évf. (1906) 1. sz. 1–10.

EGY KALOTASZEGI: Kalotaszegi esküvő. Erdély. XV. évf. (1906) 11–12. sz. 178–180.

KOVÁCS Géza, M.: A násznagy szerepe a nyárádmenti lakodalmaknál. Erdély. (1906) 149–151.

SZ. S.: Házassági szokások és babonák. Máramarosi Lapok. 1906. 19. sz.

SEBESTYÉN Gyula: Bábtánczoltató betlehemeseink szerepe a Magyar mysteriumok történetében. Ethnographia. XVII. évf. (1906) 101–112. P 1906

ŐSZ János: Mesék. [Pócsfalva.] Magyar Nyelvőr. XXXI. évf. (1902) 10. sz. 48–52.; XXXII. évf. (1903) 7. sz. 402–406.; XXXIII. évf. (1904) 5. sz. 297–301.; XXXV. évf. (1906) 7. sz. 337–341.; XXXVII. évf. (1908) 8. sz. 367–371.; XXXIX. évf. (1910) 6. sz. 282–287., 8. sz. 381–383.

KERTÉSZ Manó: Szólásmagyarázatok. Magyar Nyelvőr. XXXV. évf. (1906) 9. sz. 425–426.

LEHR Albert: Eb fújja, kutya járja. Magyar Nyelv. II. évf. (1906) 5. sz. 229–230.

PUNGUR Gyula: Eb fújja, kutya járja. Magyar Nyelv. II. évf. (1906) 4. sz. 179.

BORCSA Mihály, id.: Hétfalusi közmondások. Hétfalu. 1906. 35. sz.

GÁLOS Rezső: Erdővidéki szólások, tréfák. Magyar Nyelvőr. XXXV. évf. (1906) 1. sz. 45–47.

VIKÁR Béla: Szűcs Marcsa népballadánk eredete. Borsod-Miskolc Közművelődési Egylet Évkönyve. (1905–1906) 5–48.

KANYARÓ Ferencz: Székely balladák. Ethnographia. XVII. évf. (1906) 232–242.

KANYARÓ Ferencz: Régi székely népballadák. Erdélyi Múzeum. XXIII. évf. (1906) 1. sz. 49–52.

BRANDSCH, Gottlieb: Werden und Entstehen der Volkslieder. Nagyszeben, 1906

SEPRŐDI János: A magyar katona-dalokról. Ethnographia. XVII. évf. (1906) 55–59.

VIKÁR Béla: A regös ének. Magyar Nyelvőr. XXXV. évf. (1906) 3. sz. 97–107., 4. sz. 155–162., 6. sz. 245–263., 8. sz. 351–357.

KOLUMBÁN Samu: A dévai csángók népdalaiból. Ethnographia. XV. évf. (1904) 10. sz. 462–474.; XVII. évf. (1906) 162–167.

SEPRŐDI János: Marosszéki dalgyűjtemény. Ethnographia. XII. évf. (1901) 8. sz. 359–372.; XIII. évf. (1902) 9. sz. 416–428.; XVII. évf. (1906) 243–249.; 298–307.; XXIII. évf. (1912) 225–231.; 294–298.; 352–359.; XXIV. évf. (1913) 1. sz. 36–49.

SEBESTYÉN Gyula: Rovás és rovásírás. Ethnographia. XIV. évf. (1903) 1–2. sz. 1–29.; 3. sz. 81–125.; 4. sz. 161–189.; 6. sz. 273–287.; 7. sz. 313–340.; XV. évf. (1904) 6. sz. 241–255.; 7. sz. 288–311.; 8–9. sz. 337–422.; XVII. évf. (1906) 265–284.; 343–355.; XVIII. évf. (1907) 74–87.

HARMATH Lujza: Sírfeliratok a Székelyföldön. Erdély. (1906) 42–48.

RÉTHEI PRIKKEL Marián: A magyar táncznyelv. Magyar Nyelv. II. évf. (1906) 1. sz. 3–16., 2. sz. 59–69.

RÉTHEI PRIKKEL Marián: A magyar táncznyelv. Nyelvészeti és néprajzi tanulmány. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 6.) Budapest, 1906