| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

CSŰRY Bálint: Játszi felszólító alakok. Magyar Nyelv. XXV. évf. (1929) 3–4. sz. 128–129.

JUHÁSZ Jenő: A magyar -ica, -ice kicsinyítő képző. Magyar Nyelv. XXV. évf. (1929) 5–6. sz. 194–198., 7–8. sz. 268–272.

BEKE Ödön: Lepke, pille, pillangó. Magyar Nyelvőr. LVIII. évf. (1929) 1–2. sz. 13–17., 3–4. sz. 50–54.

BEKE Ödön: Superlát. Magyar Nyelvőr. LVIII. évf. (1929) 1–2. sz. 31.

BEKE Ödön: Boglya és társai. Magyar Nyelvőr. LVIII. évf. (1929) 5–6. 76–81.

BEKE Ödön: Istálló. Magyar Nyelvőr. LVIII. évf. (1929) 7–8. 103–109.

B. Ö. [BEKE Ödön]: Dél. Magyar Nyelvőr. LVIII. évf. (1929) 7–8. 127.

BOGÁTS Dénes: Háromszéki helynevek. In: Csutak Vilmos (szerk.): Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Székely Nemzeti Múzeum. Sepsiszentgyörgy, 1929 52–71.

RÁSONYI NAGY László: A Brassó név eredete. Magyar Nyelv. XXV. évf. (1929) 1–2. sz. 17–27.

TREML Lajos: Falcsa, falka. Magyar Nyelv. XXV. évf. (1929) 3–4. sz. 139–140.

VISKI Károly: Bikal, hegyalja. Magyar Nyelv. XXV. évf. (1929) 3–4. sz. 140–141.

ZOLNAI Gyula: Bikal: Bikalatt, Bikalá. Magyar Nyelv. XXV. évf. (1929) 9–10. sz. 367–368.

BARTÓK Béla: Magyarországi népzenei kutatások. Ethnographia. XL. évf. (1929) 1. sz. 3–9.

KODÁLY Zoltán: Ötfokú hangsor a magyar népzenében. In: Csutak Vilmos (szerk.): Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Székely Nemzeti Múzeum. Sepsiszentgyörgy, 1929 208–218.