| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

OROSZ Endre: Egy érdekes erdélyi edénysorozat. Néprajzi Értesítő. XXII. évf. (1930) 3–4. sz. 149–150.

RAJK József: Nemes Udvarhelyszék Nemes Udvarhely városban levő Nemes és Kiváltságos Kézműves Céhek alakulási története. Odorhei, 1930

SZENDREY Ákos: A székelység jogszokásai. Levente. IX. évf. (1930) 6. sz. 428–429.

CSŰRY Bálint: A csángó miatyánk. Magyar Nyelv. XXVI. évf. (1930) 3–4. sz. 170–172.

(n. n.) Szegény denevér és kuvik a babona áldozatai. Brassói Lapok. 1930. 243. sz.

(n. n.) Hogyan gyógyítottak a régi világban? Brassói Lapok. 1930. 128. sz.

SZILÁDY Zoltán: Suhancok játékai. Ethnographia. XLI. évf. (1930) 3–4. sz. 207–210.

(n. n.) Népszokások a decemberi napforduló körül. A Mikulás-nap és Luca-nap érdekes eredete. Brassói Lapok. 1930. 284. sz.

DOMOKOS Pál Péter: Betlehemes játék. (Minerva Népkönyvtár, 9.) Kolozsvár, 1930

HONTI János: A Szilágyi és Hajmási monda rokonai és eredetkérdése. Ethnographia. XLI. évf. (1930) 1. sz. 25–37.

CSEFKÓ Gyula: Szállóigék, szólásmódok. Tanulmányok szóláskészletünk köréből. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai, 28.) Budapest, 1930

(n. n.) Jó magyar közmondások. Brassói Lapok. 1930. 56. sz.

DÖMÖTÖR Sándor: Balogh Józsi balladája. Erdélyi Múzeum. XXXV. évf. (1930) 4–6. sz. 196–197.

DÖMÖTÖR Sándor: Gyermekgyilkos nők népballadáinkban. Erdélyi Múzeum. XXXV. évf. (1930) 7–9. sz. 294–298.

SZABÓ T. Attila: Balogh Józsi balladáinak változatai. Erdélyi Múzeum. XXXV. évf. (1930) 10–12. sz. 372–373.

(n. n.) A fogoly katona és egyéb verses történetek. (Minerva népkönyvtár, 2.) Minerva. Kolozsvár, 1930

DEBRECZENI László: Nótafáink. Ifjú Erdély. 1930. 46–48.

SZABÓ T. Attila: Egy törökkori dalunkról. Irodalomtörténet. XIX. évf. (1930) 248–249.

SZIGHETY Béla: Rovásírás a bögözi freskón. Erdélyi Múzeum. XXXV. évf. (1930) 10–12. sz. 368–369.

ERDÉLYI Lajos: A moldvai magyarok nyelvjárásának tanulmányozásához és történeti értékesítéséhez. Magyar Nyelvőr. LIX. évf. (1930) 7–8. sz. 187–190.

CSŰRY Bálint: A székely és csángó mondathanglejtés. Magyar Nyelv. XXVI. évf. (1930) 7–8. sz. 249–254.

MELICH János: A magyar Küküllő = oláh Târnava < délszláv *Trnava névhez. Magyar Nyelv. XXVI. évf. (1930) 1–2. sz. 62.

BEKE Ödön: Az orgonafa neve. Magyar Nyelvőr. LIX. évf. (1930) 7–8. sz. 215–216.

BEKE Ödön: Füge. Magyar Nyelvőr. LIX. évf. (1930) 7–8. sz. 216.

BEKE Ödön: Egres, piszke, köszméte. Magyar Nyelvőr. LIX. évf. (1930) 9–10. sz. 224–226.