| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

DELLYI-SZABÓ Géza (gyűjt.): Csáki bíró lánya. Erdélyi Helikon. 1935. 9–10.

ORTUTAY Gyula – BUDAY György: Székely népballadák. Egyetemi Nyomda. Budapest, 1935

(d.) [DSIDA Jenő]: „Egy dalt énekeljen úr és paraszt”. Beszélgetés Delly Szabó Gézával a „Nótabokrétá”-ról. Keleti Újság. 1935. 15. sz.

ILLYÉS Gyula: A népdal jelképnyelve. Erdélyi Helikon. 1935. 504–510.

DELLY SZABÓ Géza: Nótabokréta. 77 eredeti magyar, székely, csángó és kalotaszegi népdal vegyeskarra. I–V. Cluj–Kolozsvár, 1935, 1936

LÉVAI Lajos: Székely betlehemes játék és lakodalmi ének. Odorhei, 1935

BÖZÖDI György: Riportsorozat a Székelyföldről… Újabb rovásírásos emlékek kerültek napfényre. Ellenzék. 1935. 186. sz.

BÖZÖDI György: Riportsorozat… Látogatás a rovásírásos ősi templomban. Ellenzék. 1935. 253. sz.

ELTHES Gyula: A magyar rovásírás hiteles emlékei. A csíkszentmiklósi felirat 1501-ből. Csíki Lapok. 1935. 12. sz.

GERGELY Ferenc: Hatszázéves a hun-székely rovásírás legújabban felfedezett irodalmi emléke. Ellenzék. 1935. 76. sz.

JAKUBOVICH Emil: A székely rovásírás legrégibb ábécéi. Magyar Nyelv. XXXI. évf. (1935) 1–2. sz. 1–16.

JAKUBOVICH Emil: A székely rovásírás legrégibb ábécéi. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 35.) Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest, 1935

SÁGI Pál: Beszélnek a börtönfalak. Ősi rovásírás a „hitvány város” tömlöcajtaján. Ellenzék. 1935. 297. sz.

(n. n.) A székely rovásírás legrégibb abc-je. Erdélyi Múzeum. 1935. 297–298.

(n. n.) Ritka értékű magyar kultúra és műtörténeti emlékek egy székelyföldi ősi templomban. Ellenzék. 1935. 206. sz.

BEKE Ödön: Néhány szláv jövevényszóról. Magyar Nyelvőr. LXIV. évf. (1935) 1–3. 40–41.

BEKE Ödön: Picus, micus. Magyar Nyelvőr. LXIV. évf. (1935) 4–6. 82.

CSŰRY Bálint: Szamosközy és a székely mondathanglejtés. Magyar Nyelv. XXXI. évf. (1935) 3–4. sz. 115.

CSŰRY Bálint: Van-e a magyarban orrszájhangzó? Magyar Nyelv. XXXI. évf. (1935) 5–6. sz. 182–184.

HORGER Antal: A magyar nyelvjárások orrhangú magánhangzóinak kérdéséhez. Magyar Nyelv. XXXI. évf. (1935) 3–4. sz. 112–115.

CSŰRY Bálint: Szamosháti szótár. I–II. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest, 1935, 1936

BÁTKY Zsigmond: Tárgynévmagyarázatok. Néprajzi Értesítő. XXVII. évf. (1935) 1–4. sz. 10–18.; XXVIII. évf. (1936) 1–4. sz. 99–108.; XXIX. évf. (1937) 1–2. sz. 71–84.

BEKE Ödön: Nyers. Magyar Nyelvőr. LXIV. évf. (1935) 4–6. sz. 82.

BEKE Ödön: Újabb tájszómagyarázatok. Magyar Nyelvőr. LXIV. évf. (1935) 7–8. sz. 105–107., 9–10. sz. 130–133.; LXV. évf. (1936) 1–2. sz. 10–14.

CSOKAJI FÉNYES Károly: Tájszók [Szilágy megye.] Magyar Nyelv. XXXI. évf. (1935) 9–10. sz. 349.

SZILÁDY Zoltán: Tájszójegyzék. Magyar Nyelv. XXXI. évf. (1935) 5–6. sz. 194–199.

SZABÓ T. Attila: Mesterműszók Nagyenyedről. Ácsszerszám-nevek. Magyar Nyelv. XXXI. évf. (1935) 9–10. sz. 348–349.

SZABÓ T. Attila: A helynévgyűjtés jelentősége és módszere. (Hely- és Népiségtörténeti Dolgozatok, 1.) Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. Budapest, 1935

PAULÓ Mihály: Szita(falva). Magyar Nyelv. XXXI. évf. (1935) 9–10. sz. 336.

PAULÓ Mihály: Somkut, Boszkut. Magyar Nyelv. XXXI. évf. (1935) 9–10. sz. 336–337.