| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

LÜKŐ Gábor: Moldva alapításának mondáihoz. Ethnographia. XLVII. évf. (1936) 1–2. sz. 48–56.

BOGDÁN Géza (közli): Csúfolódó rigmusok és gúnyversek a Feketeügy-Olt völgyéből. Székelység. 1936. 44.

SZENTIMREI Jenő: Csáki bíró lánya. Kalotaszegi ballada. Kolozsvár, 1936

(n. n.) Három árva. Ifjú Erdély. 1936. 125.

KISS Béla: Magyar népdal és cigányzene. Ifjú. XV. évf. (1936) 4. sz. 51.

DELLY SZABÓ Géza: Nótabokréta. 77 eredeti magyar, székely, csángó és kalotaszegi népdal vegyeskarra. I–V. Cluj–Kolozsvár, 1935, 1936

DOMOKOS Pál Péter: A pünkösdi búcsú énekei. Erdélyi Iskola. 1936–1937. 574–576.

(n. n.) A mi dalainkból. Ifjú. XV. évf. (1936) 1–2. sz. 8., 3. sz. 32., 4. sz. 52.; XV. évf. (1937) 6. sz. 84., 7. sz. 102., Ifjú Erdély. XV. évf. (1937) 11–12. sz. 171.

FERENCZI Sándor: Az énlaki rovásírásos felirat. Szerző kiadása. Cluj–Kolozsvár, 1936

MUSNAI László: Székely rovásírásos emlékek. Magyar Nyelv. XXXII. évf. (1936) 7–8. sz. 229–233.

LAZICZIUS Gyula: A magyar nyelvjárások. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1936

CSŰRY Bálint (közli): Wichmann György északi-csángó hagyatéka. Magyar Nyelv. XXXII. évf. (1936) 9–10. sz. 281–287.

WICHMANN, Yrjö: Wörterbuch des ungarischen moldauer nordcsángó – und des hátfaluer Csángódialektes nebst Grammatikalischen Aufzeichnungen und Textenn aus dem Nordcsángódialekt. Herausgegeben von Bálint Csűry und Artturi Kannisto. Suomalais-Ugrilainen Seura. Helsinki, 1936

CSŰRY Bálint: Az l, r és į nyujtó hatásáról a szamosháti nyelvjárásban. Magyar Nyelv. XXXII. évf. (1936) 7–8. sz. 222–224.

CSŰRY Bálint: Szamosháti palatogrammok. Nyelvtudományi Közlemények. L. évf. (1936) 1–3. sz. 64–70.

CSŰRY Bálint: Szamosháti szótár. I–II. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest, 1935, 1936

SÁGI István: Csűry Bálint Szamosháti Szótára. Magyar Nyelv. XXXII. évf. (1936) 9–10. sz. 333–338.

BÁTKY Zsigmond: Tárgynévmagyarázatok. Néprajzi Értesítő. XXVII. évf. (1935) 1–4. sz. 10–18.; XXVIII. évf. (1936) 1–4. sz. 99–108.; XXIX. évf. (1937) 1–2. sz. 71–84.

BEKE Ödön: Újabb tájszómagyarázatok. Magyar Nyelvőr. LXIV. évf. (1935) 7–8. sz. 105–107., 9–10. sz. 130–133.; LXV. évf. (1936) 1–2. sz. 10–14.

BEKE Ödön: Fakadék. Magyar Nyelvőr. LXV. évf. (1936) 9–10. sz. 156.

BEKE Ödön: Báb. Magyar Nyelvőr. LXV. évf. (1936) 9–10. sz. 156.

BEKE Ödön: Bánya. Magyar Nyelvőr. LXV. évf. (1936) 9–10. sz. 156.

BEKE Ödön: Lúdvaj. Magyar Nyelvőr. LXV. évf. (1936) 9–10. sz. 156.

BEKE Ödön: Haj és héj. Magyar Nyelvőr. LXV. évf. (1936) 9–10. sz. 156.

BEKE Ödön: Csëcskés. Magyar Nyelvőr. LXV. évf. (1936) 9–10. sz. 156–157.

BEKE Ödön: Szikkad. Magyar Nyelvőr. LXV. évf. (1936) 9–10. sz. 159.

BEKE Ödön: Hamuba sült pogácsa. Ethnographia. XLVII. évf. (1936) 3. sz. 219–220.

SZABÓ T. Attila: A marosszéki Kutyfalva nyelvéből. Magyar Nyelv. XXXII. évf. (1936) 7–8. sz. 269–271., 9–10. sz. 338–340.

SZABÓ T. Attila: Zilah helynévtörténeti adatai a XIV–XX. században. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 86.) Erdélyi Múzeum-Egyesület. Kolozsvár, 1936

KALMÁR Elek: Kerek erdő. Magyar Nyelvőr. LXV. évf. (1936) 3–6. sz. 85–88.