| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

FARAGÓ József: Nyolcvanéves a Vadrózsák. Pásztortűz. XXIX. évf. (1943) 532–536.

KRIZA János: Vadrózsák. Székely népköltési gyüjtemény. I–III. Sajtó alá rendezte és a bevezetőt írta Viski Károly. Bibliotheca. Budapest, 1943

KRIZA János: Vadrózsák. A bevezetőt írta Gunda Béla. Jegyzetekkel ellátta György László. Magyar Népművelők Társasága. Budapest, 1943

KOVÁCS Ágnes: Kalotaszegi népmesék. I–II. Bevezette és jegyzetekkel ellátta Kovács Ágnes. (Új Magyar Népköltési Gyűjtemény V–VI.) Pázmány Péter Tudomány Egyetem Magyarságtudományi Intézet–Franklin Társulat. Budapest, 1943

GERGELY Béla: Bat pe Iorga de Maniu. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 1. sz. 95.

SZABÓ T. Attila: Vágja, mint Salai a szappant. Magyar Nyelv. XXXIX. évf. (1943) 5. sz. 384–385.

gójó [FARAGÓ József]: Öt magyar anekdota. Ifjúságunk. XI. évf. (1943) 8. sz. 4.

HERMÁNYI DIENES József: Nagyenyedi Demokritus. Régi erdélyi anekdotagyűjtemény. Kiadja György Lajos. Kolozsvár, 1943

MOZSOLICS Amália: A hetedik gyermek kincslátása. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 1. sz. 46–52.

FARAGÓ József: Kőmives Kelemenné c. ballada egy szövegváltozata. Ethnographia. LIV. évf. (1943) 3–4. sz. 251.

FARAGÓ József: Vigyázzunk a népdalra! Ifjúságunk. XI. évf. (1943) 5. sz. 3–4.

JÁRDÁNYI Pál: A kidei magyarság világi zenéje. (Borsavölgyi kutatások. Néprajz.) Erdélyi Tudományos Intézet. Kolozsvár, 1943

(n. n.) Ideje bujdosásimnak. Bartók gyűjtése Gyergyófaluban. [Népdal.] Ifjú Erdély. 1943. 149.

BODOSI Marián, P. (közli): A baróti legények betlehemesjátéka. Erdélyi Iskola. 1943. 461–469.

BLÉNESSY Alajos: Románoktól vették-e át a székelyek a rovásírásukat? Székelység. 1943. 37–38.

LÁSZLÓ Gyula: Verses népi szerelmeslevelek. Termés. 1943. Ősz. 89–93.

BOGÁTS Dénes, Cs.: Háromszéki Oklevél-szójegyzék. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 163.) Erdélyi Múzeum-Egyesület. Kolozsvár, 1943

MÁRTON Gyula: A rumén–magyar nyelvi hatás kérdéséhez. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 1. sz. 123–132.

MÁRTON Gyula: Az erdélyi népnyelvi térkép terve és előmunkálatai. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 3–4. sz. 483–487.

GÁLFFY Mózes: A kalotaszegi Magyarbikal népnyelvének névszótövei. (Dolgozatok a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetéből.) Kolozsvár, 1943

SZABÓ T. Attila: Az í-zés állapota a bábonyi népnyelvben. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 1–4. sz. 343–344.

BAKÓ Elemér: Egy magyar szócsalád: hopp, hoporcs, hömpölyög, hederít. (Dolgozatok a debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetéből.) Debrecen, 1943

BALASSA Iván: Gaj~Gajd~Gac. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 3–4. sz. 478–479.

GERGELY Béla: A magyar áj alakváltozatai a rumén helynevekben. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 1. sz. 94–95.

GERGELY Béla: Vörös fűzfa, vörös almafa. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 1. sz. 95.

GERGELY Béla: Illeèrdő. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 1. sz. 96.

PAIS Dezső: Rengeteg. (Dolgozatok a debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetéből.) Debrecen, 1943

SZABÓ T. Attila: Csapós? Magyar Nyelv. XXXIX. évf. (1943) 1. sz. 71–72.

SZABÓ T. Attila: Lipitor ember. Magyar Nyelv. XXXIX. évf. (1943) 1. sz. 81.

SZABÓ T. Attila: Tretina, tretyina. Magyar Nyelv. XXXIX. évf. (1943) 2. sz. 145–148.