| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

KÓS Károly, ifj.: Málélisztből készült ételek. Falvak Népe. II. évf. (1946) 11. sz. 13.

PALKÓ Attila: Adatok a barscs erdélyi elterjedéséhez. Erdélyi Múzeum. LI. évf. (1946) 1–4. sz. 67.

PALOTAY Gertrud: Újabb adalékok Árva Bethlen Kata fonalas munkáinak ismeretéhez. Erdélyi Múzeum. LI. évf. (1946) 1–4. sz. 47–54.

LÁSZLÓ Gyula: Levél a régi családi életről. Falvak Népe. II. évf. (1946) 18. sz. 13.

FARAGÓ József: Borosnyói jobbágyok és nemesek összetűzése egy kalákatáncon a XVIII. sz. végén. Társadalomtudomány. (1946) 172–174.

IMREH István: A vagyonszerzés megítélése a háromszéki Sepsibodokon. Társadalomtudomány. (1946) 157–166.

SIMON Katalin: Székely kincskeresők Háromszéken. Erdélyi Múzeum. LI. évf. (1946) 1–4. sz. 73–76.

BEKE Ödön: Kutyafejű tatár. Ethnographia. LVII. évf. (1946) 1–4. sz. 90–91.

MÁRTON Dániel: Lüdércjárás. [Kisbátony.] Falvak Népe. II. évf. (1946) 12. sz. 12.

SZENDREY Ákos: A magyar lélekhit. Ethnographia. LVII. évf. (1946) 1–4. sz. 34–46.

KÓS Károly: Lakatos István állatgyógyító tudománya. Erdély. (1946) 2. sz. 17–19.

BOGÁTS Dénes, Cs.: Történeti adatok a háromszéki székely népszokásokhoz. Ethnographia. LVII. évf. (1946) 1–4. sz. 77–81.

BORNEMISSZA János: Húsvétra. [Hari.] Falvak Népe. II. évf. (1946) 25. sz. 11.

SZTA [SZABÓ T. Attila]: Kopjafás-zászlós temetkezés a kalotaszegi Zsobokon. Erdélyi Múzeum. LI. évf. (1946) 1–4. sz. 86.

FARAGÓ József: Egy patak hatása a népéletre. Erdély. XLIII. évf. (1946) 3. sz. 6–9.

DÉGH Linda: Népmese és ponyva. Magyar Nyelvőr. LXX. évf. (1946) 2. sz. 68–72., 4. sz. 143–147.; LXXI. évf. (1947) 1. sz. 4–7., 2. sz. 43–45., 3. sz. 88–92.

HORVÁTH István: Levél a népmeséről. Falvak Népe. II. évf. (1946) 1. sz. 14.

CSEFKÓ Gyula: Szólásaink történetéhez és magyarázatához. Magyar Nyelvőr. LXX. évf. (1946) 4. sz. 129–140.

ÁRVAY József: Az ozsdolai kígyógyermek. Erdélyi Múzeum. LI. évf. (1946) 1–4. sz. 87.

FARAGÓ József: Az 1946-os aszály erősdi mendemondái. Jegyzetek a régieskedő néprajzról. Társadalomtudomány. (1946) 167–171.

(n. n.) A hegyi tolvaj. [Gyergyó vidékéről gyűjtötte Kodály Zoltán.] Falvak Népe. II. évf. (1946) 3. sz. 14.

ASZTALOS István: Levél a népdalról. Falvak Népe. II. évf. (1946) 3. sz. 14.

MANGA János: A kánai menyegző változatai. Ethnographia. LVII. évf. (1946) 1–4. sz. 49–64.

BARTÓK Béla: Olyan nap nem jő… [Maros-Torda megye.] Falvak Népe. II. évf. (1946) 3. sz. 14.

BALOGH Péter: Karácsonyi köszöntő. [Nagyadorján.] Falvak Népe. II. évf. (1946) 25. sz. 11.

SOMOGYI József: Újévi köszöntő. [Szilágynagyfalu.] Falvak Népe. II. évf. (1946) 25. sz. 13.

SZABÓ T. Attila: Egy XVIII. századközépi népies betlehemes játék. Erdélyi Múzeum. LI. évf. (1946) 1–4. sz. 121–127.

(n. n.) Ma is él a népköltészet. [Lukács György, Magyari Márton és Banda András egy-egy versével.] Falvak Népe. II. évf. (1946) 6. sz. 11.

GÁLFFY Mózes: A népnyelvkutatás és a nagyközönség. Erdélyi Múzeum. LI. évf. (1946) 1–4. sz. 90–93.

BEKE Ödön: A magyar szókincs történetéhez. Magyar Nyelvőr. LXX. évf. (1946) 1. sz. 9–12.