| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

IMREH István: Székelyföldi paraszti jegyzőkönyvek pásztorlási határozatai 1717–1928. Agrártörténeti Szemle. II. évf. (1959) 161–190.

HEGYI György: A Román Népköztársaság lakosságának alakulása. Korunk. XVIII. évf. (1959) 11. sz. 1626–1630. P 1959

TÁRKÁNY SZŰCS Ernő: Kőrösföi „örökségek” tulajdonjegyei. Néprajzi Közlemények. IV. évf. (1959) 1–2. sz. 47–50.

SZENDREY Ákos: A napforduló és a mágikus állatvédés összekapcsolásának kérdése. Az állatok első kihajtása. Ethnographia. LXX. évf. (1959) 1–3. sz. 313–343.

[FARAGÓ József] Mit ásol, ülü? [Gyermekjáték.] In: Asszonyok kalendáriuma az 1959-es esztendőre. 1959 160

KRESZ Mária: Játék a kalotaszegi Nyárszón. Néprajzi Közlemények. IV. évf. (1959) 4. sz. 172–203.

DÖMÖTÖR, Tekla: „Regelő” Monday. (The first Monday after epiphany.) Acta Ethnographica. VIII. évf. (1959) 1–2. sz. 1–25.

VÁMSZER Géza: Adatok a csíki farsangi szokásokhoz. Ethnographia. LXX. évf. (1959) 1–3. sz. 393–405.

FARAGÓ József: Amikor Benedek Elek még mesét hallgatott. Utunk. XIV. évf. (1959) 37. sz. 9.

FARAGÓ József: Román–magyar népköltészeti kapcsolatok nyomában. Igazság. XX. évf. (1959) máj. 16. 113. sz. 2.

FARAGÓ József: Népköltészeti kapcsolataink kutatásáért. Korunk. XVIII. évf. (1959) 9. sz. 1301–1309.

FARAGÓ József: Benedek Elek, a mesemondó. Előre. XIII. évf. 1959. szept. 19. 3699. sz. 2.

FARAGÓ József: Bágyi János meséi. Korunk. XVIII. évf. (1959) 5. sz. 762–767.

KISS Gabriella: A 301-es mesetípus magyar redakciói. (Csonkatehénfia.) Ethnographia. LXX. évf. (1959) 1–3. sz. 253–268.

KOVÁCS Ágnes: Mesegyűjtés, mesekiadás. Korunk. XVIII. évf. (1959) 2. sz. 282–285.

SÁNDOR István: Sziklához láncolt Gergely. Néprajzi Közlemények. IV. évf. (1959) 1–2. sz. 35–46.

SZABÓ T. Attila: A magyar népmesetípusok. Korunk. XVIII. évf. (1959) 2. sz. 279–282.

KALLÓS Zoltán: Világszépe Erzsébetje. (Egy mese verses és prózai változata.) Néprajzi Közlemények. IV. évf. (1959) 1–2. sz. 115–124.

DOMOKOS Pál Péter: Júlia szép leány. Ballada-monográfia. Ethnographia. LXX. évf. (1959) 1–3. sz. 13–60.

DOMOKOS Pál Péter: A pávát őrző leány balladája. Ethnographia. LXX. évf. (1959) 1–3. sz. 460–463.

FARAGÓ József: Háromszéki magyar Mioriţa. Igaz Szó. VII. évf. (1959) 10. sz. 689–695.

FETTICH Nándor: A Júlia szép leány-balladáról. Ethnographia. LXX. évf. (1959) 1–3. sz. 61–76.

VARGYAS Lajos: Kutatások a népballada középkori történetében. III. A „Kőmüves Kelemen” eredete. Néprajzi Értesítő. XLI. évf. (1959) 5–73.

SCHRAM Ferenc: Balladák a budapesti könyvtárak kéziratos anyagából. Néprajzi Közlemények. IV. évf. (1959) 4. sz. 128–157.; VII. évf. (1962) 1. sz. 92–225.

KÖNCZEI Ádám: Népköltészet és írástudás. Utunk. XIV. évf. (1959) 18. sz. 6–7.

BARTHA Katalin, D.: A magyar történeti alaktani kutatások 1945-től 1957-ig. Magyar Nyelv. LV. évf. (1959) 1. sz. 144–154.

MÁRTON Gyula: Tájékoztató a Román Népköztársaságban folyó magyar nyelvészeti szakképzésről és a magyar nyelvtudományi munkálatokról. Magyar Nyelv. LV. évf. (1959) 4. sz. 499–510.

HIDVÉGI Andrea, P. – PAPP László: Magyar nyelvjárási tanulmányaink 1945-től 1958-ig. Magyar Nyelv. LV. évf. (1959) 2. sz. 288–302., 3. sz. 434–441., 4. sz. 551–559.

PÉTER László: A Magyar Nyelvtudományi Társaság nyelvjárásgyűjtése (1905–1908). Magyar Nyelv. LV. évf. (1959) 2. sz. 279–287.

SZABÓ T. Attila: A moldvai csángó nyelvjárás kutatása. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások IV. Tankönyvkiadó. Budapest, 1959 3–38.