| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

FARAGÓ József: Györgyike és Ilona balladája. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VII. évf. (1963) 2. sz. 191–213.

FARAGÓ József: A bárányka. Román népballadák. Fordította Kiss Jenő. Az utószót és a jegyzeteket írta Faragó József. Bukarest, 1963

OLOSZ Katalin (közli): Egy újabb Kádár Kata-variáns. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VII. évf. (1963) 2. sz. 276–277.

MONA Ilona: Adatok a középkori magyar irodalom és a magyar népdalszövegek kölcsönhatásához. Ethnographia. LXXIV. évf. (1963) 2. sz. 181–201.

KOVÁCS Júlia, B.: Román kölcsönszók a domokosi nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VII. évf. (1963) 2. sz. 277–293.

MÁRTON Gyula: A szóeleji mássalhangzó-torlódás feloldása a moldvai csángó nyelvjárás román kölcsönszavaiban. Magyar Nyelv. LIX. évf. (1963) 4. sz. 488–498.

MURÁDIN László: Újabb adatok a román–magyar szóvegyítéses kölcsönzéshez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VII. évf. (1963) 1. sz. 89–91.

VÖŐ István: Adatok a dolgozó parasztság felszabadulás utáni szókészletgazdagodásához. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VII. évf. (1963) 1. sz. 97–106.

SZABÓ T. Attila: Nyelvtérképünk anyaggyűjtésének feleútján túl. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VII. évf. (1963) 1. sz. 35–55.

SZABÓ T. Attila: Jegyzetek az Atlasul Lingvistic Român új sorozatának III. kötetéhez. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások IX. Tankönyvkiadó. Budapest, 1963 137–141.

SZABÓ T. Attila – GÁLFFY Mózes – MÁRTON Gyula: Tájékoztató a moldvai csángó tájnyelvi térképről. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VII. évf. (1963) 2. sz. 214–228.

VÁMSZER Márta: A jövő idő kifejezése a kalotaszegi nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VII. évf. (1963) 2. sz. 249–257.

VÖŐ István: Az RNK-beli magyar nyelvjárások eszközfonetikai vizsgálatához. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VII. évf. (1963) 2. sz. 259–265.

LŐRINCZY Éva, B.: Mutatvány az Új Magyar Tájszótárból. Magyar Nyelv. LIX. évf. (1963) 3. sz. 365–380.

MURÁDIN László: Mutatvány az RNK Magyar Nyelvjárási Atlaszának tájszóanyagából. [Síter, Székelyzsombor, Marossárpatak.] Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VII. évf. (1963) 1. sz. 115–119.

MURÁDIN László: Mutatvány az RNK Magyar Nyelvjárási Atlaszának tájszóanyagából. [Keresztes, Hirip.] Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VII. évf. (1963) 2. sz. 293–295.

GERGELY Piroska, B.: Pihe, pehely. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VII. évf. (1963) 1. sz. 81–87.

SZABÓ T. Attila: Sarampó, sorompó. Magyar Nyelvőr. LXXXVII. évf. (1963) 1. sz. 122–127.

SZABÓ T. Attila: A kalák és a kalács szóbokra. Magyar Nyelvőr. LXXXVII. évf. (1963) 3. sz. 355–358.

SZABÓ T. Attila: Pánkó. Magyar Nyelv. LIX. évf. (1963) 4. sz. 475–478.

SZABÓ T. Attila: A felimeg, a fersing és rokonságuk. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások IX. Tankönyvkiadó. Budapest, 1963 39–55.

MURÁDIN László: Nyelvjárási szövegek és tájszavak. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások IX. Tankönyvkiadó. Budapest, 1963 177–181.

TEISZLER Pál: A mezőfényi földművelés szakszókincse. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások IX. Tankönyvkiadó. Budapest, 1963 165–177.

SZABÓ T. Attila: Acintus ~ Acintos; Cintus ~ Cintos. Magyar Nyelv. LIX. évf. (1963) 2. sz. 213–216.

RÁCZ Endre: A Katalin név kalotaszegi Tata becézőjéről. Magyar Nyelv. LIX. évf. (1963) 4. sz.474–475.

BEKE Ödön: Néhány népies állatnév történetéhez. Magyar Nyelvőr. LXXXVII. évf. (1963) 2. sz. 247–258

ANDRÁSFALVY Bertalan: Párbajszerű táncainkról. Ethnographia. LXXIV. évf. (1963) 1. sz. 55–83.

DOMOKOS Pál Péter: Szültü. (Egy csángó hangszer.) Ethnographia. LXXIV. évf. (1963) 2. sz. 278–282.