| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

GÁLFFY Mózes: Gondolatok a nyelvjárási is a kapcsán. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 1. sz. 69–74.

GÁLFFY Mózes: Adalékok a ’szagol’ jelentésű ízlel : bűzöl területi elterjedéséhez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 2. sz. 271–273.

MÁRTON Gyula: A kézimalom ’handmühle’ neve a székely nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 2. sz. 215–223.

MURÁDIN László: Adalékok a „Szent Heverdelnap” nyelvjárási elnevezéseinek ismeretéhez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 2. sz. 275–279.

SZABÓ T. Attila: Az aki vonatkozó névmás erdélyi régiségbeli életéhez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 2. sz. 201–213.

TEISZLER Pál: Újabb adatok és megjegyzések a magyar kakuminált mássalhangzó változatokhoz. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 1. sz. 83–87.

VÁMSZER Márta: A fog segédigés igealakok funkciói a kalotaszegi nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 1. sz. 89–93.

VÉRTES O. András: Szamosközy István a székely a-zó és e-ző nyelvjárásról. Magyar Nyelv. LXIII. évf. (1967) 3. sz. 348–349.

MÁRTON Gyula: Boroszlán : borostyán ~ burusnyán. Magyar Nyelv. LXIII. évf. (1967) 1. sz. 80–82.

REUTER Camillo: Malogya. Magyar Nyelvőr. XCI. évf. (1967) 1. sz. 65–70.

SIMA Ferenc: Mállik. Magyar Nyelv. LXIII. évf. (1967) 3. sz. 360–362.

SZENTE László: Ordibál. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 1. sz. 95.

HORVÁTH István: Ózdi tájszók. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 2. sz. 326–334.

KÓSA Ferenc: Szalontai tájszók és szólások. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 1. sz. 140–143.

MURÁDIN László: Csíkszépvízi tájszók. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 1. sz. 138–139.

CSÁK László – GÁLFFY Mózes: Adalékok a mérai ruházat műszókincséhez. Magyar Nyelvjárások. XI. évf. (1965) 85–94.; XII. évf. (1966) 181–186.; XIII. évf. (1967) 144–152.

KOVÁCS Júlia, B.: A szekérkaskészítés domokosi műszókincséből. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 1. sz. 133–137.

MÁRTON Gyula: Adatok a verő szó elterjedéséhez a székely nyelvjárásban. Magyar Nyelv. LXIII. évf. (1967) 4. sz. 502.

CSÁK László: Bélfenyér jelenkori helynevei. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 2. sz. 319–325.

INCZEFI Géza: Laza szerkezetű földrajzi nevek típusai és alaki kérdései. Magyar Nyelv. LXIII. évf. (1967) 1. sz. 65–71.

MIKESY Sándor: A „vallási” helynevekről. Magyar Nyelv. LXIII. évf. (1967) 4. sz. 474–476.

RÁCZ Endre: Megjegyzések a magyar becézőnevek alakulásmódjairól. Magyar Nyelv. LXIII. évf. (1967) 3. sz. 292–297.

SZABÓ T. Attila: Az erdélyi régiség személynévanyagának nemzedék-viszonyító elemei. Magyar Nyelv. LXIII. évf. (1967) 1. sz. 51–64.

SZÁSZ Lőrinc: A hiátus megszüntetése a gyergyócsomafalvi kételemű személynevekben. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 2. sz. 281–284.

MÁRTON Gyula: Adatok a cserebogár nevéhez a székely nyelvjárásban. Magyar Nyelv. LXIII. évf. (1967) 2. sz. 244–246.

KÓSA László: Pityóka. Magyar Nyelv. LXIII. évf. (1967) 2. sz. 203–205.

MÁRTON Béla: Gyógy- és mérgező növények nevei Szováta-Szakadátról. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 1. sz. 143–146.

MURÁDIN László: Adatok a muskátli elnevezéseinek szóföldrajzához. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 1. sz. 75–81.

ÚRHEGYI Emilia: Kelengye. Magyar Nyelv. LXIII. évf. (1967) 4. sz. 482–486.

MARTIN György: Az improvizatív előadás szerepe a Kárpát-medence tánckultúrájában. Táncművészeti Értesítő. (1967) 3. sz. 118–125.