| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

ZSEMLYEI János: Palatalizált mássalhangzók a Kisszamos-vidéki Magyar tájszólás román kölcsönszavaiban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XII. évf. (1968) 1. sz. 15–27.

MÁRTON Gyula: Eredmények és feladatok a székely nyelvjárás tanulmányozása terén. Megyei Tükör. 1968. szept. 28.

MÁRTON Gyula: Iskola és nyelvjárás. Művelődés. XXI. évf. (1968) 7. sz. 56–57.

MURÁDIN László: Falumonográfia meg a nyelvjárás- és névkutatás. Művelődés. XXI. évf. (1968) 8. sz. 57–58.

SZABÓ T. Attila: Irodalmi nyelv, köznyelv, nyelvjárás. Művelődés. XXI. évf. (1968) 6. sz. 58.

DEME László – IMRE Samu (szerk): A Magyar Nyelvjárások Atlasza. I. rész (1–192. térkép). Anyagát gyűjtötte a Magyar Nyelvatlasz munkaközössége: Benkő Lóránd, Deme László, Imre Samu, Kálmán Béla, Kázmér Miklós, Keresztes Kálmán, Lőrincze Lajos, Végh József. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1968

SZABÓ T. Attila: Kalotaszeg tájszólásáról. Igazság. XXIX. évf. (1968) 279. sz. 3.

IMRE Samu: Az ö-zés típusai nyelvjárásainkban. Magyar Nyelv. LXIV. évf. (1968) 2. sz. 192–197.

MURÁDIN László: Az o/a fonémaváltakozás, az a-zás az aranyosszéki nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XII. évf. (1968) 2. sz. 209–222.

SZABÓ T. Attila: A -bali képző az erdélyi régiségben. Magyar Nyelv. (1968) XLVIII. évf. 224–226.

BAKOS Ferenc: Hurbol. Magyar Nyelv. LXIV. évf. (1968) 4. sz. 448–449.

KÓSA László: Csép, csikó, másfélfa. Magyar Nyelv. LXIV. évf. (1968) 4. sz. 456–459.

MÁRTON Gyula: Adatok a kabala ’kanca’ elterjedéséhez a székely nyelvjárásban. Magyar Nyelv. LXIV. évf. (1968) 4. sz. 485–487.

BURA László: Nagykároly környéki tájszók. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XII. évf. (1968) 1. sz. 127–130.

MÁRTON Gyula: Háromszéki tájszók. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XII. évf. (1968) 1. sz. 120–127.

PÉNTEK János: Szováti tájszók. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XII. évf. (1968) 2. sz. 317–321.

KÁZMÉR Miklós: Helynévkutatásunk 1956-tól 1966-ig. Magyar Nyelv. LXIV. évf. (1968) 1. sz. 108–122., 2. sz. 245–255.

SZABÓ T. Attila: Miről beszélnek a helynevek? Hargita. 1968. aug. 2.

BAKOS Klára: Adyfalva családnevei. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XII. évf. (1968) 1. sz. 77–84.

GERGELY Piroska, B.: Módszertani észrevételek a személynevek szinkrón vizsgálatához. In: Kálmán Béla – Sebestyén Árpád (szerk.): Magyar Nyelvjárások XIV. Debrecen, 1968 3–15.

MIKESY Sándor: Adalékok a személynevek földrajzi körzetek szerint való jelentkezéséhez. Magyar Nyelv. LXIV. évf. (1968) 3. sz. 301–316.

SZABÓ T. Attila: Észrevételek a magyar becenevek alakulásmódjai ürügyén. Magyar Nyelv. LXIV. évf. (1968) 2. sz. 205–206.

SZABÓ T. Attila: A kolozsvári becenevek a XVI–XIX. században. (Nyelvtudományi Értekezések, 59.) Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest, 1968

MARTIN György: Performing Styles in the Dances of the Carpathian Basin. [Az improvizatív előadás szerepe a Kárpát-medence tánckultúrájában.] Journal of the International Folk Music Council. XX. évf. (1968) Cambridge. 59–64.

VASAS Samu: Sajátos táncok, valódi értékek. Örökség Kalotaszegen. Igazság. XXIX. évf. (1968) 301. sz. 3.

DOMOKOS István: Este a csorgónál. Libánfalvi táncok. Marosvásárhely, 1968

DOMOKOS István: Seara la izvor. Jocuri din Ibăneşti. Tîrgu-Mureş, 1968

MARTIN György: Az erdélyi hajdútánc. Táncművészeti Értesítő. (1968) 3. sz. 100–110.

MANGA János: Magyar duda – magyar dudások a XIX–XX. században. In: Ortutay Gyula (főszerk.): Népi Kultúra – Népi Társadalom. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve I. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1968 127–186.