| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

BÁTKY Zsigmond: Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére. Budapest, 1906

BÁTKY Zsigmond: Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére. Reprint. Sajtó alá rendezte és utószóval ellátta Selmeczi Kovács Attila. (Series Historica Ethnographiae. A Néprajzi Múzeum tudománytörténeti kiadványsorozata, 5.) Néprajzi Múzeum. Budapest, 1992

BÁTKY Zsigmond: Tűzi kutyák a M. N. Múzeum néprajzi osztályából. Néprajzi Értesítő. X. évf. (1909) 2. sz. 78–89.

BÁTKY Zsigmond: Aratósarlók a Néprajzi Múzeumban. Néprajzi Értesítő. XVIII. évf. (1926) 2. sz. 75–80.

BÁTKY Zsigmond: – assistens jelentése a Kalotaszegen végzett néprajzi kutatásairól. Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1900. évi állapotáról. Budapest, 1901 238–244.

BÁTKY Zsigmond: Tamás Kata, a Bánffy-Hunyadi „nótafa”. (Adatok a népies divat változásához.) Néprajzi Értesítő. I. évf. (1900) 2. sz. 26–28.

BÁTKY Zsigmond (szerk.): A moldvai csángó-telepek térképe. Zsebatlasz naptárral és statisztikai adatokkal az 1917. évre. Magyar Földrajzi Intézet. Budapest, 1917

BÁTKY Zsigmond: Régimódi méhészet Moldvában. Néprajzi Értesítő. XXVI. évf. (1934) 1–2. sz. 47–48.

BÁTKY Zsigmond: Adatok a fogazottélűsarló elterjedéséhez. Néprajzi Értesítő. I. évf. (1900) 1. sz. 13–16.

BÁTKY Zsigmond: Még egy-két adat a fogazott élű sarló elterjedéséhez. Néprajzi Értesítő. I. évf. (1900) 9. sz. 140–141.

BÁTKY Zsigmond: Szalagszövő táblácskák. Néprajzi Értesítő. II. évf. (1901) 9. sz. 146–158.

BÁTKY Zsigmond: Magyar mángorló-lapiczkák. Néprajzi Értesítő. VI. évf. (1905) 2. sz. 81–91.

BÁTKY Zsigmond: A kenderrel való munka Kalotaszegen. Néprajzi Értesítő. VI. évf. (1905) 4. sz. 264–278.

BÁTKY Zsigmond: Két közlemény a magyarság házáról. Néprajzi Értesítő. III. évf. (1902) 8. sz. 149–154.

BÁTKY Zsigmond: A magyar ház eredetéhez. Néprajzi Értesítő. XXII. évf. (1930) 2. sz. 65–83.

BÁTKY Zsigmond: Magyar tűzhelyek és háztípusok. Néprajzi Értesítő. XXII. évf. (1930) 3–4. sz. 113–137.

BÁTKY Zsigmond: Népi adat Bánffyhunyadnak és környékének népies építkezéséhez. Néprajzi Értesítő. VIII. évf. (1907) 1–2. sz. 50–70.

BÁTKY Zsigmond: A magyar „konyha” története. Néprajzi Értesítő. XXIX. évf. (1937) 1–2. sz. 183–199.

BÁTKY Zsigmond: Kémény és kemence. Néprajzi Értesítő. XIX. évf. (1927) 1. sz. 11–26.

BÁTKY Zsigmond: Kuruglya és kocsorba. Néprajzi Értesítő. XXIII. évf. (1931) 3. sz. 124–128.

BÁTKY Zsigmond: Adatok a kópjafákhoz. [Kalotaszeg.] Néprajzi Értesítő. V. évf. (1904) 3–4. sz. 107–110.

BÁTKY Zsigmond: Négyzetöltéssel varrott oláh női ing Csík megyéből. Néprajzi Értesítő. IV. évf. (1903) 9. sz. 291–294.

BÁTKY Zsigmond – GYÖRFFY István – VISKI Károly: Magyar Népművészet. Budapest, 1928

BÁTKY Zsigmond – GYÖRFFY István – VISKI Károly: L’art populaire hongrois. Budapest, 1928

BÁTKY Zsigmond: Szarvasagancs-lőportartóink ornamentikájához. Néprajzi Értesítő. XVIII. évf. (1926) 1. sz. 1–11.

BÁTKY Zsigmond: Kalotaszegi varrottasok. 1. Magyar Népművészet. IX. Budapest, 1924

B. Zs. [BÁTKY Zsigmond]: A száldobhoz. Néprajzi Értesítő. II. évf. (1901) 8. sz. 144–145.

BÁTKY Zsigmond: A magyar „szoba” történetéhez. Néprajzi Értesítő. XXIII. évf. (1931) 2. sz. 76–79.

BÁTKY Zsigmond: A „gógány” eredetéhez. Néprajzi Értesítő. XXIII. évf. (1931) 2. sz. 81–82.

BÁTKY Zsigmond: A „pest”-hez. Néprajzi Értesítő. XXIV. évf. (1932) 1. sz. 28–33.