| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

ALFÖLDI Mihály: A csángók legrégibb említése. Magyar Nyelvőr. XLI. évf. (1912) 5. sz. 245.

ASZTALOS Miklós: A székelyek őstörténete letelepülésükig. Erdélyi Múzeum. XXXVII. évf. (1932) 4–6. sz. 123–141.

ASZTALOS Miklós: A székelyek őstörténete letelepülésükig. (Erdélyi Tudományos Füzete, 45.) Erdélyi Múzeum-Egyesület. Cluj–Kolozsvár, 1932

ASZTALOS Miklós: Erdély története. In: ASZTALOS Miklós –- CHOLNOKY Jenő – GUNDA Béla – KNIEZSA István – KOZOCSA Sándor: Erdély. Magyar Népművelők Társasága. Budapest, 1940 47–72.

BENKŐ Lóránd: Adalékok a székelyek korai történetéhez. Benkő Lóránd akadémikussal beszélget Szabó T. Ádám. Honismeret. XIII. évf. (1985) 5. sz. 22–29.

BENKŐ Lóránd: A csángók eredete és települése a nyelvtudomány szemszögéből. Magyar Nyelv. LXXXV. évf. (1989) 3. sz. 271–287., 4. 386–405.

BENKŐ Lóránd: A csángók eredete és települése a nyelvtudomány szemszögéből. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai, 188.) Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest, 1990

BENKŐ Loránd: Adalékok a székelyek korai történetéhez. Erdélyi Múzeum. I. évf. (1990) 109–122.

ENGEL, Johann Christian: Geschichte der Moldau und Walachey. I–II. Halle, 1804

ERDÉLYI Lajos: A csángók eredete nyelvjárásaik alapján. A brassómegyei és háromszéki csángók. Magyar Nyelvőr. XXXVII. évf. (1908) 1. sz. 1–13., 2. sz. 63–75.

ERDÉLYI Lajos: A csángók eredete nyelvjárásaik alapján. I. A brassómegyei és háromszéki csángók. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1907

ERDÉLYI Lajos: A gyimesi, moldvai és bukovinai csángók eredete. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 6. sz. 257–261.

ERDÉLYI Lajos: A székelyek eredetéhez. Magyar Nyelv. XX. évf. (1924) 4–6. sz. 73–75.

ERDÉLYI László: A székelyek eredete. Kolozsvár, 1918

FERENCZI Géza: Újabb adalékok a moldvai csángók kérdéséhez. Korunk. 3 f. I. évf. (1990) 2. sz. 250–254., 3. sz. 373–384., 5. sz. 628–637.

FERENCZI István: A székelyek eredetének és Erdélybe telepedésének kérdéséről. Korunk. XXVII. évf. (1968) 2. sz. 205–213.

FERENCZI István: Az erdélyi honfoglalás kérdése a régészeti leletek világánál. Erdélyi Múzeum. LVIII. évf. (1996) 1–2. sz. 9–40.

GUNDA Béla: Néhány néprajzi megjegyzés Erdély történetéhez. In: Tanulmányok Erdély történetéről. Debrecen, 1988 37–44.

GYALLAY Domokos: Lófi székely – lófő székely. A székely őstörténet nyomai az élő nyelvben. Magyar Nyelv. LV. évf. (1959) 2. sz. 218–226.

GYÖRFFY István: A feketekörös-völgyi magyarság letelepülése. Az erdélyi magyarság eredete. (Településföldrajzi tanulmány.) Budapest, 1914

GYÖRFFY István: A feketekörösvölgyi magyarság települése. Magyar nép, magyar föld. Budapest, 1942

HÓMAN Bálint: A székelyek eredete. Magyar Nyelv. XVII. évf. (1921) 4–6. sz. 90–107.

HÓMAN Bálint: A székelyek eredete. (Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai, 17.) Budapest, 1921

HÓMAN Bálint: A magyarság megtelepülése. Budapest, 1921

HORGER Antal: A hétfalusi csángók eredete. Brassói Szemle. XXII. évf. 1902. 23. sz.

HORGER Antal: A csángó nép és a csángó név eredete. Erdélyi Múzeum. XXII. évf. (1905) 2. sz. 65–80., 3. sz. 125–137.

JERNEY János: Keleti utazás a’ Magyarok” Őshelyeinek kinyomozása végett. I–II. Pest, 1851

KARÁCSONYI János: A székelyek hun eredetének kérdése. Budapest, 1905

KARÁCSONYI János: A székelyek eredete és Erdélybe való települése. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1905

KARÁCSONYI János: A székely eredete. Budapest, 1906