| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

BALASSA Iván: Az eke és a szántás története Magyarországon. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1973

BÁTKY Zsigmond: Adatok a fogazottélűsarló elterjedéséhez. Néprajzi Értesítő. I. évf. (1900) 1. sz. 13–16.

BÁTKY Zsigmond: Még egy-két adat a fogazott élű sarló elterjedéséhez. Néprajzi Értesítő. I. évf. (1900) 9. sz. 140–141.

BÁTKY Zsigmond: Szalagszövő táblácskák. Néprajzi Értesítő. II. évf. (1901) 9. sz. 146–158.

BÁTKY Zsigmond: Magyar mángorló-lapiczkák. Néprajzi Értesítő. VI. évf. (1905) 2. sz. 81–91.

DÁNIELISZ Endre: A kontyfésű. Művelődés. XXVIII. évf. (1975) 6. sz. 15–16.

DOMOKOS Pál Péter: A székely faeke. Néprajzi Értesítő. XXIV. évf. (1932) 2. sz. 87–88.

DUKRÉT Géza: Az ülőrokka (gyalogrokka) és a vele kapcsolatos szokások a bihari Síteren. Néprajzi Látóhatár. VII. évf. (1998) 1–2. sz. 177–193.

ENDREI Walter: Tévhitek a rokka keletkezésével és elterjedésével kapcsolatban. Néprajzi Értesítő. XLIV. évf. (1962) 155–162.

ENDREI Walter: A rokka készítői. Ethnographia. CI. évf. (1990) 2. sz. 265–276.

ERDÉLYI István: Avarkori sarlók a Kárpát-medencében. Ethnographia. LXXXVI. évf. (1975) 1. sz. 152–163.

FAZEKAS Lóránd: Egy népi használati eszköz sajátos felhasználása két Túr-menti faluban. Forrás (a Szatmári Hírlap melléklete). 1977. dec. 23.

GUNDA Béla: A csép régi magyar elnevezése. Erdélyi Múzeum. L. évf. (1945) 3–4. sz. 234.

GÖNYEY Sándor: A kendermunka népi szerszámai Magyarországon. Néprajzi Értesítő. XXVIII. évf. (1936) 1–4. sz. 1–13.

GÖNYEY Sándor: A székely guzsaly. A Néprajzi Múzeum guzsalygyűjteménye alapján. Néprajzi Értesítő. XXXIII. évf. (1941) 1. sz. 91–95.

GÖNYEY Sándor: Gyapjú és kenderguzsaly a Radnai havasok alján. Ethnographia. LIV. évf. (1943) 2. sz.191–192.

KARDALUS János: A kézicséplés eszközei Oklándon. Művelődés. XXXVI. évf. (1983) 3. sz. 33–34.

KERESTELY József: Faeke. Néprajzi Értesítő. XXIV. évf. (1932) 3–4. sz. 120–121.

KOROMPAY Bertalan: Wortgeschichtliches zum ungarischen csép „Dreschflegel”. Acta Ethnographica. I. évf. (1950) 1–4. sz. 29–39.

KÓS Károly, ifj.: A „falueke”. Falvak Dolgozó Népe. 1968. 42. sz.

KÓS Károly, ifj.: A faluekéről. Ethnographia. LXXXVIII. évf. (1977) 2–3. sz. 258–269.

KÓS Károly: Az egykori eszközkészlet. Művelődés. XXXI. évf. (1978) 10. sz. 26–30.

KÓS Károly: Népi eszközvilágunk ősrétegéből. In: Uő: Eszköz, munka, néphagyomány. Dolgozatok a munka néprajza köréből. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1979 13–107.

KÓS Károly: Erdélyi guzsalyok. In: Uő: Eszköz, munka, néphagyomány. Dolgozatok a munka néprajza köréből. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1979 108–130.

KÓS Károly: Földműves és határbarázdáló faekék Erdélyben. In: Uő: Eszköz, munka, néphagyomány. Dolgozatok a munka néprajza köréből. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1979 131–196.

KOVÁCS Ferenc: Erdei famegmunkáló eszközök Gyergyócsomafalván. Erdélyi Múzeum. XXXIX. évf. (1934) 1–6. sz. 137–142.

KOVÁCS István: A babilóniai vetőeke. Erdélyi Múzeum. L. évf. (1945) 3–4. sz. 243–246.

KOVÁCS, László, K.: Die ungarischen Dreschfegel und Dreschmethoden. Acta Ethnographica. I. évf. (1950) 1–4. sz. 41–95.

LÁSZLÓ Gyula: Székely faeke a XV. századból. Ethnographia. LXII. évf. (1951) 1–2. sz. 157–159.

LOVAS László: Adalékok a kaszaformák elterjedéséhez és elnevezéséhez. Ethnographia. LII. évf. (1941) 2. sz. 133–137.