| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

BÁLINT Emese: A nyilvános büntetések társadalmi háttere a kora újkori Kolozsváron. Erdélyi Múzeum. LXIII. évf. (2001) 3–4. sz. 66–82.

BALOGH István: Az ősi vagyon jogi védelme a régi székelyeknél. In: Csutak Vilmos (szerk.): Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Székely Nemzeti Múzeum. Sepsiszentgyörgy, 1929 40–43.

BARABÁS Samu: Két hamis oklevél. In: Csutak Vilmos (szerk.): Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Székely Nemzeti Múzeum. Sepsiszentgyörgy, 1929 44–51.

BARTOS Endre: A régi falu [törvényei] megyénkben. Megyei Tükör. 1970. ápr. 25.

BÓDÁN Zsolt: A megesett lány Gyimesben. Néprajzi Látóhatár. X. évf. (2001) 1–4. sz. 333–343. P 2001

CSERGŐ Balázs: Küküllőkeményfalva népi erkölcséről és értékrendjéről. Honismeret. XX. évf. (1992) 3. sz. 18–23.

DOBOS László: A jogi néphagyomány gyűjtéséről. Március. 1943. 4 sz. 12.

DÖMÖTÖR Sándor: A gyermekgyilkos nők büntetése és a néphagyomány. Erdélyi Múzeum. XLVI. évf. (1941) 3–4. sz. 183–188.

ELEKES Andor: Szemelvények a székelyek sajátlagos jogtörténetéből. In: Csutak Vilmos (szerk.): Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Székely Nemzeti Múzeum. Sepsiszentgyörgy, 1929 113–122.

ELTHES Gyula (közli): Kászonszék fiúsítása. A „magának szakadott szegletföld” története. Csíki Lapok. 1932. 36. sz.

ELTHES Gyula: Székely nemzeti szabályrendek. Csíki Lapok. 1935. 25–33.

FARAGÓ József: Borosnyói jobbágyok és nemesek összetűzése egy kalákatáncon a XVIII. sz. végén. Társadalomtudomány. (1946) 172–174.

GELENCSÉR József: Egykori törvényen alapuló népi büntetőszokás, a megégetés. Ethnographia. CIII. évf. (1992) 3–4. sz. 251–262.

GYALLAI-PAP Domokos: Mátyás király és a székelyek. (Közjogi rendezések). Ellenzék. 1940. 74. sz.

ILYÉS Sándor: A megesett leány büntetőrítusai a moldvai csángóknál. Korunk. 3. f. XIV. évf. (2003) 9. sz. 91–96.

ILYÉS Sándor: Fekete kereszt alatt. A megesett leány büntetőrítusainak szimbolikája a moldvai csángóknál. In: Tánczos Vilmos (szerk.): Képek a folklórban. Tanulmányok az archetipális szimbolizáció köréből. (Kriza Könyvek, 22.) Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár, 2004 59–80.

ILYÉS Sándor: A megesett leány büntetőrítusai a moldvai csángóknál. In: Kinda István – Pozsony Ferenc (szerk.): Adaptáció és modernizáció a moldvai csángó falvakban. Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár, 2005 57–91.

IMREH István: A vagyonszerzés megítélése a háromszéki Sepsibodokon. Társadalomtudomány. (1946) 157–166.

IMREH István: Székelyföldi paraszti jegyzőkönyvek pásztorlási határozatai 1717–1928. Agrártörténeti Szemle. II. évf. (1959) 161–190.

IMREH István: Szabadság, önrendelkezés, jogalkotás a székelyeknél. Korunk. XLII. évf. (1983) 1. sz. 71–76.

IMREH István: A törvényhozó székely falu. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1983

IMREH István: Székelyek a múló időben. Magvető Könyvkiadó. Budapest, 1987

IMREH István: Korszerűség és hagyomány. Művelődés. XL. [XLIV.!] évf. (1991) 7–8. sz. 41–43.

IMREH István – PATAKI József: Az erkölcsi normák és más szabályok megszegői Kászonban (1650–1750). Művelődés. XL. [XLIV.!] évf. (1991) 9. sz. 30–32.

IMREH István – SZESZKA ERDŐS Péter: A szabófalvi jogszokásokról. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1978. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1978 195–207.

KÁLLAY István: Úriszéki bíráskodás a XVIII–XIX. században. Budapest, 1985

KESE Jenő: A Hatod. [A terület tulajdonjogáról.] Megyei Tükör. 1969. jan. 25.

KINDA István: ,,Hagyjátok el, me meghejetlek én tiktököt.” Korunk. 3. f. XIV. évf. (2003) 9. sz. 51–57.

KINDA István: Deviancia és közösségi kontroll konfliktusa. Korunk. 3. f. XIV. évf. (2003) 9. sz. 38–51.

KINDA István: A protestáns pap és közössége konfliktusa. Korunk. 3. f. XV. évf. (2004) 12. sz. 54–58.