| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

ÁRVAY József: Üver. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 1. sz. 92–93.

ÁRVAY József: Kőpárokja és társai. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 2. sz. 277–279.

ÁRVAY József: Élőerdő. élőföld, közélőerdő, közélőföld. Erdélyi Múzeum. LI. évf. (1946) 1–4. sz. 87–90.

ÁSBÓTH Oszkár: Néhány helynévről. (Brassó, Pécs, Pozsony, Rába, Helimba, Lisznyó.) Magyar Nyelvőr. XXX. évf. (1901) 2. sz. 70–73., 3. sz. 117–124.

BALÁZS László: Jándékkút és vigyázódomb. Művelődés. XXXIII. évf. (1980) 11. sz. 36–37.

BALOGH László: Kraszna = Ejeg. Magyar Nyelv. LXVIII. évf. (1972) 1. sz. 78–81.

BALOGH László: Szamosszeg földrajzi nevei és népetimológiája. Magyar Nyelvőr. CIX. évf. (1985) 4. sz. 491–494.

BALOGH Ödön: Az ll < rl változáshoz. Egy adat az imolához. Hágó és társai. Mozsdoj – Muzsdaj. Nevet – mevet. Szőrmáj. Újabb adat az aszó-hoz. Újabb adat a kabalához. Erdélyi Múzeum. LII. évf. (1947) 1–4. sz. 103–105.

BÁTKY Zsigmond: Örmény, Örményes. Magyar Nyelv. XXIII. évf. (1927) 3–6. sz. 215–219.

BEKE Ödön: A Madéfalva-féle helynevekhez. Magyar Nyelvőr. LXXXV. évf. (1961) 1. sz. 96–97.

BENKŐ Lóránd: Hágó és társai. Erdélyi Múzeum. XLIX. évf. (1944) 3–4. sz. 476–477.

BENKŐ Lóránd: Szentgerice, Szentháromság. Magyar Nyelv. XLII. évf. (1946) 1–5. sz. 53–56.

BENKŐ Lóránd: Adalékok a székelyföldi román névadáshoz. Bardoc. Ocfalva. Bod és származékai a székelységnél. Erdélyi Múzeum. LII. évf. (1947) 1–4. sz. 105–108.

BENKŐ Lóránd: Gerezd. Magyar Nyelv. XLV. évf. (1949) 3. sz. 317–318.

BENKŐ Lóránd: -ka, -ke képzős helységneveink kérdéséhez. Magyar Nyelv. XLVI. évf. (1950) 2. sz. 143–145.

BENKŐ Lóránd: Mióta lehetnek Fehérvár helyneveink? Névtani Értesítő. (1992) 14. sz. 16–21.

BITAY Árpád: A „Gelencze” helynévről. Erdélyi Múzeum. XXXIX. évf. (1934) 7–12. sz. 379–380.

BURA László: Szatmárnémeti neve, névelemeinek tanúságai. Névtani Értesítő. (2003) 25. sz. 36–40.

CZUCZA János: Bánfi-Hunyad vagy Bánffy-Hunyad? Kalotaszeg. I. évf. (1890) 18. sz. 222–225.

CSŰRY Bálint: Kőkert. Magyar Nyelv. XXIII. évf. (1927) 9–10. sz. 575–576.

CSŰRY Bálint: Villongó. Magyar Nyelv. XXX. évf. (1934) 9–10. sz. 311.

FEHÉRTÓI Katalin: Surján. Magyar Nyelvőr. CVII. évf. (1983) 3. sz. 352–353.

FERENCZI Géza: Adalékok a Lövéte név eredetéhez. In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 1997. I. Csíki Székely Múzeum–Székely Nemzeti Múzeum. Csíkszereda–Sepsiszentgyörgy, 1998 59–62.

FERENCZI Géza: A Kerlés és Kerelő helységnévről. In: Sebestyén Árpád (szerk.): Magyar Nyelvjárások XXX. Debrecen, 1992 37–44.

FERENCZI István: Barót nevéről s az erdővidéki-barcasági besenyő csoport történeti szerepéről. Acta III/1. (1997) Sepsiszentgyörgy. 133–150.

FERENCZI István: Az erdélyi Galat=Galats (Galac) helynévről és néhány hozzá fűződő kérdésről. (Dr. Janitsek Jenő hozzászólásával.) In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 1996. I. Székely Nemzeti Múzeum–Csíki Székely Múzeum–Erdővidéki Múzeum. Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda, 1997 151–170.

FERENCZI István: Azonosítható-e az erdélyi Maros víznév Hérodotosz Mariszával? Erdélyi Múzeum. LX. évf. (1998) 1–2. sz. 15–28.

FERENCZI Sándor: Enyed. Magyar Nyelv. XXX. évf. (1934) 7–8. sz. 241–243.

FERENCZI Sándor: Tyiszk. Erdélyi Múzeum. L. évf. (1945) 1–2. sz. 100.

FIÓK Károly: Kovászna, Borosnyó, Brassó. Magyar Nyelvőr. XXX. évf. (1901) 1. sz. 20–23.