KELEMEN Lajos: Erdélyi református templomok és tornyok. Keleti Újság. 1929. 270. sz. 13–14. KELEMEN Lajos: Biserica Sf. Mihail din Cluj. Boabe de Grîu. 1933. 129–137. KELEMEN Lajos: A nyárádszentmártoni unitárius templomtorony építési ideje. Erdélyi Múzeum. LI. évf. (1946) 1–4. sz. 65–66. KELEMEN Lajos: Adatok öt székelyföldi templomkastély történetéhez. Keresztény Magvető. LXXXIII. évf. (1977) 3–4. sz. 169–181. KELEMEN Lajos: Adatok öt székelyföldi unitárius templomkastély történetéhez. In: Uő: Művészettörténeti tanulmányok I. A bevezető tanulmányt írta Szabó T. Attila. Sajtó alá rendezte B. Nagy Margit. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1977 213–222. KELEMEN Lajos: A Farkas utcai református templom. [Kolozsvár.] In: Uő: Művészettörténeti tanulmányok II. A bevezető tanulmányt írta és a kötetet sajtó alá rendezte B. Nagy Margit. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1982 45–53. KELEMEN Lajos: Tölcséresjelvények a Szent Mihály-templomon. [Kolozsvár.] In: Uő: Művészettörténeti tanulmányok II. A bevezető tanulmányt írta és a kötetet sajtó alá rendezte B. Nagy Margit. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1982 54–57. KELEMEN Lajos: A volt piarista templom. [Kolozsvár.] In: Uő: Művészettörténeti tanulmányok II. A bevezető tanulmányt írta és a kötetet sajtó alá rendezte B. Nagy Margit. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1982 67–71. KELEMEN Lajos: A volt minorita templom és síremlékei. [Kolozsvár.] In: Uő: Művészettörténeti tanulmányok II. A bevezető tanulmányt írta és a kötetet sajtó alá rendezte B. Nagy Margit. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1982 72–76. KELEMEN Lajos: A nyárádszentmártoni unitárius templomtorony építési ideje. In: Uő: Művészettörténeti tanulmányok II. A bevezető tanulmányt írta és a kötetet sajtó alá rendezte B. Nagy Margit. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1982 244–245. KELEMEN Lajos: A váradi Bornemiszák címere Magyarszováton. In: Uő: Művészettörténeti tanulmányok II. A bevezető tanulmányt írta és a kötetet sajtó alá rendezte B. Nagy Margit. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1982 258–259. KELEMEN Lajos: Adatok öt székelyföldi unitárius templomkastély történetéhez. Keresztény Magvető. LXXXIX. évf. (1983) 3. sz. 170–181. VÁSÁRHELYI Miklós [KELEMEN Lajos]: A kolozsvári minorita templom és síremlékei. Pásztortűz. 1926. 536–538. A. n. [KELEMEN Lajos]: Adatok a kolozsvári unitárius egyházközség régibb klenódiumairól. Keresztény Magvető. (1913) 160., 170.; (1914) 37–43., 233–236. A. n. [KELEMEN Lajos]: Kolozsvári klenodiumainkról. Magyar Nép. 1922. 42. sz. 10–11. A. n. [KELEMEN Lajos]: A székelyzsombori régi szárnyaoltár Mária szobra. Magyar Nép. 1923. 51. sz. 11–12. A. n. [KELEMEN Lajos]: Félezeréves falfestményt fedeztek fel egy szomszédos magyar községben. Keleti Újság. 1935. 202. sz. 3. A. n. [KELEMEN Lajos]: Kolozsvári Tamás, a kiváló XV. századbeli magyar festő köréből kerülhetett ki a félezeréves falfestmények művésze. Keleti Újság. 1935. 204. sz. 3 K. L. [KELEMEN Lajos]: A szováti unitárius templom falfestményei. Unitárius Közlöny. 1925. 160–161. KELEMEN Lajos: Falfestmény-töredékek. Erdélyi Múzeum. XV. évf. (1898) 472. KELEMEN Lajos: Három erdélyi mennyezet-festésről. Erdélyi Múzeum. XV. évf. (1898) 10. sz. 606–614. KELEMEN Lajos: Három újabb erdélyi mennyezetfestésről. Erdélyi Múzeum. XVII. évf. (1900) 2. sz. 109–115. KELEMEN Lajos: Képíró Gothard. Művészet. 1907. 274. KELEMEN Lajos: Gyulafehérvári Pál Deák (Paulus Alba-Iulius, Fejérvári Pál). [Képíró.] Művészet. 1908. 208–209. KELEMEN Lajos: Krausz József. [Festő.] Művészet. 1908. 134–135. KELEMEN Lajos: Csürös Mihály oltárkészítő piktor. Művészet. 1912. 52–54. KELEMEN Lajos: Ötves Pomerán Gergely (György?) a gyulafehérvári udvari képíró. Művészet. 1912. 75. KELEMEN Lajos: Adatok a kolozsvári képírás történetéhez. Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából. VII. évf. (1916) 165–174. KELEMEN Lajos: Szárhegyi Lázár István oltár megrendelése Lengyel Pétertől 1670-ben. Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából. VII. évf. (1916) 175–178. KELEMEN Lajos: Az ádámosi mennyezetfestmény és szentélyszék. Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából. VIII. évf. (1917) 233–237., 254–256. |