| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

BEKE Ödön: Tájszómagyarázatok. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások VIII. Tankönyvkiadó. Budapest, 1962 101–119.

BENE Sándor: Zángó – megkolompol – megharangoz. Magyar Nyelvőr. LXXX. évf. (1956) 1. sz. 127–128.

BIRÓ Lajos: Tájszókról. Kokó, kokós. Magyar Nyelvőr. XXXII. évf. (1903) 10. sz. 577–578.

BOTTYÁNFY Éva, H.: Pátyosz. Magyar Nyelv. LIV. évf. (1958) 3–4. sz. 532–536.

CSEFKÓ Gyula: Kürtöskalács, kürtőskalács. Magyar Nyelv. XLVI. évf. (1950) 3. sz. 256–258.

CSEFKÓ Gyula: Kanóc. Magyar Nyelv. XLVII. évf. (1951) 1. sz. 68–69.

CSEFKÓ Gyula: Inda. Magyar Nyelv. XLVII. évf. (1951) 2–4. sz. 274–275.

CSEFKÓ Gyula: Kutyamáj! Magyar Nyelvőr. LXXV. évf. (1951) 4. sz. 301–302.

CSŰRY Bálint: Észbekap. Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 1. sz. 39.

CSŰRY Bálint: Szántóka. Magyar Nyelv. XXVIII. évf. (1932) 3–4. sz. 114–115.

CSŰRY Bálint: Árlik. Magyar Nyelv. XXX. évf. (1934) 3–4. sz. 102–103.

CSŰRY Bálint: Kuksol. Magyar Nyelv. XXXIII. évf. (1937) 5–6. sz. 170.

CZUPPON Elek: Ádáz. Magyar Nyelvőr. XLIII. évf. (1914) 1. sz. 35.

DÉCSY Gyula: A murci és társai. Magyar Nyelvőr. LXXX. évf. (1956) 3. sz. 374–378.

DOMOKOS Pál Péter, ifj.: Fennhéjáz. Magyar Nyelv. LIV. évf. (1958) 3–4. sz. 536–537.

DOMOKOS Pál Péter: Pagocsál. Magyar Nyelv. LV. évf. (1959) 2. sz. 244–249.

ERDÉLYI Lajos: Háromszéki adatok. Magyar Nyelvőr. XLVIII. évf. (1919) 1–2. sz. 45–46.

FEJÉR Miklós: Újabb adatok a kabalához. Erdélyi Múzeum. XLIX. évf. (1944) 3–4. sz. 478–479.

GAGYHY Dénes: Csenderes. Magyar Nyelvőr. XXXVII. évf. (1908) 7. sz. 327.

GÁLDI László: Becsel. Magyar Nyelv. XXXV. évf. (1939) 7. sz. 252–253.

GÁLFFY Mózes: Fellábad, kilábol. Magyar Nyelv. XLIV. évf. (1948) 2. sz. 134–135.

GÁLFFY Mózes: A padló és a padlás jelentésfejlődéséhez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VI. évf. (1962) 1. sz. 141–148.

GÁLOS Rezső: Számlik. Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 10. sz. 473.

GERGELY Béla: A magyar áj alakváltozatai a rumén helynevekben. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 1. sz. 94–95.

GERGELY Béla: Vörös fűzfa, vörös almafa. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 1. sz. 95.

GERGELY Béla: Illeèrdő. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 1. sz. 96.

GERGELY Piroska, B.: Pihe, pehely. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VII. évf. (1963) 1. sz. 81–87.

GÖBL László: Napszentület. Nyelvtudományi Közlemények. XLVIII. évf. (1931) 1. sz. 87.

GRÉTSY László: Topánka. Magyar Nyelv. LII. évf. (1956) 1. sz. 74–76.

GRÉTSY László: A székely duga és családja. Magyar Nyelv. LV. évf. (1959) 1. sz. 117–122.