| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

MÓSER Zoltán: Ezernyocszázhatvanhatban mi történt? Ének és olvasmány. Művelődés. XLIX. évf. (1996) 12. sz. 29–30.

MÓSER Zoltán: Látótávolságban. A múlt töredékeiből. Ethnographia. CIX. évf. (1998) 1. sz. 225–238.

MURVAI Olga: Olvassuk együtt. Művelődés. XXIX. évf. (1976) 3. sz. 62–63.

MURVAI Olga: Egy természeti kezdőkép szemiotikai elemzése egy csángó népdalban. Magyar Nyelvőr. CIII. évf. (1979) 4. sz. 449–451.

NAGY Béla, C.: A siratódallam. Ethnographia. LXXII. évf. (1961) 3. sz. 385–404.

OLOSZ Katalin: Egy negyvennyolcas népdal és valóságtartalma. Művelődés. LI. évf. (1998) 9. sz. 30–32.

OLSVAI Imre: Kodály Zoltán és más népek zenéje. Ethnographia. XCIV. évf. (1983) 4. sz. 566–572.

PAKSA Katalin: Gyermekjátékok és jelesnapi szokásdalok Kodály kórusműveiben. Ethnographia. XCIV. évf. (1983) 4. sz. 554–558.

PAKSA Katalin: A magyar népdal díszítése. MTA Zenetudományi Intézet. Budapest, 1993

PAKSA Katalin: Néhány megfigyelés az új stílusú dalok erdélyi előadásmódjáról. Ethnographia. CX. évf. (1999) 2. sz. 303–314.

RÁDULY János: Kosa Márton daloskönyve. Művelődés. XXXI. évf. (1978) 6. sz. 17. és 33.

S. D.: Hogyan gyűjtötte Bartók Béla a magyar, szlovák és román népdalt. Brassói Lapok. 1926. 256. sz.

SÁROSI Bálint: Romániai magyar népdalok. Korunk. XXXV. évf. (1976) 4. sz. 301–304.

SEBESTYÉN Gyula: „Gyászmagyarok”. Adalékok a középkori énekmondók történetéhez. Ethnographia. XI. évf. (1900) 1. sz. 1–11.; 2. sz. 49–62.; 3. sz. 111–115.

SCHMIDT Tibolt: A katona a hazai oláh népköltészetben. Ethnographia. XXVI. évf. (1915) 4–6. sz. 288–299.

SEPRŐDI János: A magyar katona-dalokról. Ethnographia. XVII. évf. (1906) 55–59.

SEPRŐDI János: A magyar népdal zenei fejlődése. Erdélyi Múzeum. XXV. évf. (1908) 5. sz. 293–327., 6. sz. 349–367.

SEPRŐDI János: Felelet dr. Fabó Bertalan válaszára. Erdélyi Múzeum. XXVI. évf. (1909) 2. sz. 233–243.

SZ. Gy.: A magyar népdal ügye. Ellenzék. 1940. 57. sz.

SZABÓ T. Attila: Egy törökkori dalunkról. Irodalomtörténet. XIX. évf. (1930) 248–249.

SZABÓ T. Attila: Két csángó dal székely változata. Erdélyi Múzeum. XXXVI. évf. (1931) 1–3. sz. 89.

SZABÓ T. Attila: Egy diákdallá vált Csokonai-vers. Irodalomtörténet. XXI. évf. (1932) 104–106.

SZABÓ T. Attila: A magyar diákéneklés történetéhez. In: Az EME X. vándorgyűlésének Emlékkönyve. Kolozsvár, 1932 52–62.

SZABÓ T. Attila: Két népdalunk szövegének forrása. Erdélyi Múzeum. XLVI. évf. (1941) 3–4. sz. 259–264.

Szta [SZABÓ T. Attila]: A diák dícsérete. Erdélyi Múzeum. XLIX. évf. (1944) 3–4. sz. 486–487.

Szta [SZABÓ T. Attila]: Egy állítólagos Kemény-ének. Erdélyi Múzeum. L. évf. (1945) 1–2. sz. 120–122.

SZABÓ T. Attila: Mi a virágének? In: Uő (szerk.): Haja, haja virágom. Virágénekek Szabó T. Attila gondozásában és bevezetőjével, Gy. Szabó Béla eredeti dúcokról nyomtatott fametszeteivel. Irodalmi Könyvkiadó. Bukarest, 1969 5–19.

SZABÓ T. Attila: Mi a virágének? Bevezető a „Haja, haja virágom” kötet elé. In: Uő: Nyelv és irodalom. Válogatott tanulmányok, cikkek. V. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1981 145–161.

SZABÓ T. Attila: A magyar diákéneklés történetéhez. In: Uő: Nyelv és irodalom. Válogatott tanulmányok, cikkek. V. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1981 162–173.

SZABÓ T. Attila: A diák dícsérete. In: Uő: Nyelv és irodalom. Válogatott tanulmányok, cikkek. V. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1981 174–175.