FARAGÓ József: Magyar–román balladapárhuzamok. In: Uő: Ismét a balladák földjén. Válogatott tanulmányok cikkek. Kriterion Könyvkiadó. Kolozsvár, 2005 654–677. FARAGÓ József: Mezőbándi úrfi balladájának román rokonsága. In: Uő: Ismét a balladák földjén. Válogatott tanulmányok cikkek. Kriterion Könyvkiadó. Kolozsvár, 2005 696–703. FARAGÓ József: Két román népballada Mátyás királyról. In: Uő: Ismét a balladák földjén. Válogatott tanulmányok cikkek. Kriterion Könyvkiadó. Kolozsvár, 2005 704–715. FARAGÓ József: A mérges kígyó. Egy cigányból kölcsönzött magyar népballada. In: Uő: Ismét a balladák földjén. Válogatott tanulmányok cikkek. Kriterion Könyvkiadó. Kolozsvár, 2005 725–731. FARAGÓ József: Petőfi verséből székely népballada. In: Uő: Ismét a balladák földjén. Válogatott tanulmányok cikkek. Kriterion Könyvkiadó. Kolozsvár, 2005 733–740. FARAGÓ József: Sinka István balladái és a népballadák. In: Uő: Ismét a balladák földjén. Válogatott tanulmányok cikkek. Kriterion Könyvkiadó. Kolozsvár, 2005 741–756. FARAGÓ József: Sinka István hiedelemballadái. In: Uő: Ismét a balladák földjén. Válogatott tanulmányok cikkek. Kriterion Könyvkiadó. Kolozsvár, 2005 757–768. FARAGÓ József: Táncballadák a folklórban és az irodalomban. In: Uő: Ismét a balladák földjén. Válogatott tanulmányok cikkek. Kriterion Könyvkiadó. Kolozsvár, 2005 781–794. FARAGÓ József: Két költő epilógusa egy népballadához. In: Uő: Ismét a balladák földjén. Válogatott tanulmányok cikkek. Kriterion Könyvkiadó. Kolozsvár, 2005 795–809. FARAGÓ József – RÁDULY János: ,,A gazdag asszony anyja” balladájának ismeretlen változatai. [Kibéd és Gyimesfelsőlok.] Igaz Szó. XIII. évf. (1965) 3. sz. 438–442. FARAGÓ József – RÁDULY János: A népballadák egy romániai magyar falu mai köztudatában. Ethnographia. LXXX. évf. (1969) 4. sz. 504–513. FARAGÓ József – RÁDULY János: Lidové balady v dnešním povèdomi madarské vesnics v Rumunsku. [A népballadák egy romániai magyar falu mai köztudatában.] Národopisné Aktuality. VI. évf. (1969) 3–4. sz. 163–171. FARAGÓ József – RÁDULY János: A népballadák Kibéd mai köztudatában. Művelődés. XXIV. évf. (1971) 12. sz. 42–49. FARAGÓ József – RÁDULY János: Die Volksballaden im heutigen Bewußtsein eines ungarischen Dorfes in Rumänien. [A népballadák egy romániai magyar falu mai köztudatában.] Jahrbuch für Volksliedforschung. XVI. évf. (1971) 54–63. FETTICH Nándor: A Júlia szép leány-balladáról. Ethnographia. LXX. évf. (1959) 1–3. sz. 61–76. GERÉB László: Adalék a székely népballadákhoz a XVI. századból. Ethnographia. LXIX. évf. (1958) 2. sz. 291. HERRMANN Antal: A Szilágyi és Hajmási czímű népballada és rokonságai. Budapesti Szemle. LV. évf. (1888) 140. sz. 284–297. HERRMANN Antal: Újabb adalékok a Szilágyi- és Hajmási-féle thémához. In: Kisfaludy Társaság Évlapja XXIV. Kisfaludy-Társaság. Budapest, 1890 134–141. HORGER Antal: A „Kőmíves Kelemenné” eredete. Ethnographia. XIII. évf. (1902) 9. sz. 392–404.; 10. sz. 440–448. JÓZSA Miklós: Petrozsényi levél. Művelődés. XXXIV. évf. (1981) 5. sz. 30. JUHÁSZ Gyula: A székely népballadáról. Új Élet. 1922. 24. sz. KESZEG Vilmos: Érték és közösség. Művelődés. XXXVIII. évf. (1985) 10. sz. 34. KESZEG Vilmos: Érték és közösség. Művelődés. LII. évf. (1999) 6–8. sz. 141–142. KOVÁCS Előd: Nyelvrétegmutató magyar népballadák stílusának meghatározásához. (A népnyelvi asszociációk kutatásához.) Néprajzi Látóhatár. XII. évf. (2003) 1–2. sz. 139–164. KÖLLŐ Károly: Román hősi balladák mai szemmel. Korunk. XXXIV. évf. (1975) 4. sz. 269–272. KÖNCZEI Ádám: Ez még nem népballada. Petőfi betyárköltészete és betyárballadáink. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VI. évf. (1962) 2. sz. 330–336. KÖNCZEI Ádám: Népballadák megszólalása. [Faragó József előadása.] Igazság. XXXII. évf. (1970) 43. sz. 5. KRÍZA Ildikó: Affinitás a népballadában. (A népköltészet továbbformálódásának módjához.) Ethnographia. LXXVI. évf. (1965) 2. sz. 221–242. KRÍZA Ildikó: A halálra táncoltatott lány. (Egy magyar népballadacsoport vizsgálata.) Akadémiai Kiadó. Budapest, 1967 KRÍZA Ildikó: Balladakutatás–balladaköltészet. (Ballada a román népköltészetben.) Ethnographia. LXXX. évf. (1969) 1. sz. 73–90. |