| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

KRÍZA Ildikó: Regional differentation of folk ballads. Acta Ethnographica. XXXII. évf. (1983) 1–4. sz. 33–43.

KRÍZA Ildikó: Egy moldvai balladáról. Néprajzi Látóhatár. III. évf. (1994) 1–2. sz. 245–252.

KÜLLŐS Imola: Quantitative examination of „csángó” ballad texts. Acta Ethnographica. XXVI. évf. (1977) 3–4. sz. 339–349.

LAJTHA László: A „Basa Pista” népballada történeti háttere. Zenei Szemle. (1928) 48. sz.

MITRULY, Miklós: Contributions à la question de l’origine du type de ballade de la belle-mère cruelle. Acta Ethnographica. XIV. évf. (1965) 191–195.

MURVAI Olga: Olvassuk együtt. Barcsai. Művelődés. XXIX. évf. (1976) 7. sz. 41–42.

OLOSZ Katalin: Háromszéki népballadák. Művelődés. XXVII. évf. (1974) 11. sz. 26–28. és 49.

OLOSZ Katalin: Egy népballada tizenöt éve. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XV. évf. (1971) 2. sz. 329–336.

OLOSZ Katalin: Kanyaró Ferenc és az erdélyi magyar népballadakutatás. In: Keszeg Vilmos (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 9. Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár, 2001 121–134.

OLOSZ Katalin: Ismeretlen magyar népballada Szabó Sámuel diákgyűjtőinek hagyatékában. (Az ördögnek eladott leány). In: Keszeg Vilmos – Tötszegi Tekla (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 13. Tanulmányok Gazda Klára 60. születésnapjára. Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár, 2005 48–60.

ORTUTAY Gyula: Román népballadák és népdalok. In: Uő: Halhatatlan népköltészet. Néprajzi vázlatok. (Elvek és utak.) Magvető Könyvkiadó. Budapest, 1966 280–285.

PÁLL Árpád, T.: Barangolás a balladák földjén. Beszélgetés Faragó Józseffel. Igaz Szó. XXXVII. évf. (1989) 4. sz. 361–367.

PAPP Attila: Mohácsi. Művelődés. XLI. [XLV.!] évf. (1992) 4. sz. 19–20.

POZSONY Ferenc: A hajdúkkal útnak induló lány balladájának újabb változatai. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXIV. évf. (1980) 1. sz. 69–80.

POZSONY Ferenc: „Virrasztóbeli keserves nótáink”. Népballadák közössége és szertartása. Korunk. XL. évf. (1981) 10. sz. 735–738.

POZSONY Ferenc: Prezentul baladelor populare maghiare în judeţul Covasna. [Magyar népballadák jelenléte Kovászna megyében.] In: Buletinul Ştiinţific al Societăţii Studenţeşti de Etnografie şi Folclor II. Baia Mare, 1981 97–100.

RÁDULY János: Balladarögtönzés Kibéden. Falvak Dolgozó Népe. XXVII. évf. (1971) 20. sz. 5.

RÁDULY János: Énekeseink balladakészlete. [Kibéd.] Falvak Dolgozó Népe. XXIX. évf. (1973) 38. sz. 10–11.

RÁDULY János: Prózává oldódó népballadák. Művelődés. XXVI. évf. (1973) 9. sz. 37–38. és 40.

RÁDULY János: Kibédi népballadák. Művelődés. XXVIII. évf. (1975) 4. sz. 18–21.

RÁDULY János: Balladaéneklés a kibédi virrasztóban. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1978. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1978 245–251.

RÁDULY János: Kőműves Kelemen balladájának újabb változata. Művelődés. XXXII. évf. (1979) 4. sz. 28–29.

RÁDULY János: A népballada múltja és jelene. Ráduly János kibédi folkloristával beszélget Hajdú Demeter Dénes. Honismeret. X. évf. (1982) 6. sz. 45–47.

RÁDULY János: Egyik népballadatípusunk tárgytörténetéhez. Művelődés. XXXVII. évf. (1984) 6. sz. 33–34.

RÁDULY János: Búcsú a kibédi Barcsai-balladától. Néprajzi Látóhatár. II. évf. (1993) 4. sz. 81–86.

RÁDULY János: A gyermekgyilkos leányanya balladájához. Néprajzi Látóhatár. III. évf. (1994) 3–4. sz. 65–76.

(-rei) [SZENTIMREI Jenő]: A magyar ballada Bukarestben. [Alexandru Todor előadásáról.] Ellenzék. 1932. 31. sz.

RÓNAI Béla: Újabb adatok egy ritka balladánkhoz. Ethnographia. LXXVI. évf. (1965) 3. sz. 446–455.

SEBESTYÉN Gyula: Gyulai Pál tévedései. Ethnographia. XXIV. évf. (1913) 1. sz. 59–61.

SOLYMOSSY Sándor: „Molnár Anna” balladája. Ethnographia. XXXIV–XXXV. évf. (1923–1924) 4–6. sz. 74–82.