| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

CSŰRY Bálint: A féle használata a Szamosháton. Magyar Nyelv. XXVII. évf. (1931) 1–2. sz. 31–33.

CSŰRY Bálint: A moldvai csángó igealakok. Magyar Nyelv. XXVIII. évf. (1932) 1–2. sz. 22–30., 5–6. sz. 148–154., 7–8. sz. 256.

CSŰRY Bálint: Vár lesz, várt lesz. Magyar Nyelv. XXVIII. évf. (1932) 7–8. sz. 236.

CSŰRY Bálint: A magbaváló b-je. Magyar Nyelv. XXVIII. évf. (1932) 7–8. sz. 236–237.

CSŰRY Bálint: A moldvai csángó kicsinyítő képzőkhöz. Magyar Nyelv. XXVIII. évf. (1932) 9–10. 300–301.

CSŰRY Bálint: A magyar potentialishoz. Magyar Nyelv. XXX. évf. (1934) 3–4. sz. 99–101.

CSŰRY Bálint: Szamosközy és a székely mondathanglejtés. Magyar Nyelv. XXXI. évf. (1935) 3–4. sz. 115.

CSŰRY Bálint: Van-e a magyarban orrszájhangzó? Magyar Nyelv. XXXI. évf. (1935) 5–6. sz. 182–184.

CSŰRY Bálint: Az l, r és į nyujtó hatásáról a szamosháti nyelvjárásban. Magyar Nyelv. XXXII. évf. (1936) 7–8. sz. 222–224.

CSŰRY Bálint: Szamosháti palatogrammok. Nyelvtudományi Közlemények. L. évf. (1936) 1–3. sz. 64–70.

CSŰRY Bálint: Mássalhangzónyúlás, ikerítődés a szamosháti nyelvjárásban. Magyar Nyelv. XXXIII. évf. (1937) 5–6. sz. 141–151., 7–8. sz. 201–216.

CSŰRY Bálint: Mássalhangzónyúlás, ikerítődés a szamosháti nyelvjárásban. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai, 38.) Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest, 1938

CSŰRY Bálint: Olyan, ilyen és társai. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 1–2. sz. 40–43.

CSŰRY Bálint: Övéké. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 9–10. sz. 339.

CSŰRY Bálint: A szamosháti nyelvjárás felső nyelvállású magánhangzóinak története. In: Uő (szerk.): Magyar Népnyelv. A debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetének évkönyve. I. Magyar Népnyelvkutató Intézet. Debrecen, 1939 7–21.

CSŰRY Bálint: A szamosháti nyelvjárás felső nyelvállású magánhangzóinak története. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 46.) Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest, 1939

CSŰRY Bálint: A szamosháti nyelvjárás felső nyelvállású magánhangzóinak története. (Dolgozatok a debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetéből.) Debrecen, 1939

CSŰRY Bálint: A dativus possesivus szerkezet a Szamosháton. Magyar Nyelv. XXXV. évf. (1939) 3–4. sz. 111–112.

CSŰRY Bálint: A szamosháti nyelvjárás e ~ é-féle hangjainak története. In: Uő (szerk.): Magyar Népnyelv. A debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetének évkönyve. II. Magyar Népnyelvkutató Intézet. Debrecen, 1940 3–14.

CSŰRY Bálint: A szamosháti nyelvjárás e ~ é-féle hangjainak története. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 54.) Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest, 1940

CSŰRY Bálint: A szamosháti szótár. Magyar Nyelv. XXIX. évf. (1933) 3–4. sz. 65–82.

CSŰRY Bálint: Szamosháti szótár. I–II. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest, 1935, 1936

CSŰRY Bálint: Észbekap. Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 1. sz. 39.

CSŰRY Bálint: Szántóka. Magyar Nyelv. XXVIII. évf. (1932) 3–4. sz. 114–115.

CSŰRY Bálint: Árlik. Magyar Nyelv. XXX. évf. (1934) 3–4. sz. 102–103.

CSŰRY Bálint: Kuksol. Magyar Nyelv. XXXIII. évf. (1937) 5–6. sz. 170.

CSŰRY Bálint: Kőkert. Magyar Nyelv. XXIII. évf. (1927) 9–10. sz. 575–576.

CSŰRY Bálint: Villongó. Magyar Nyelv. XXX. évf. (1934) 9–10. sz. 311.

CSŰRY Bálint: Növénynevek Bogdánfalváról. (Mutatvány moldvai csángó népnyelvi gyűjtésemből.) Magyar Nyelv. XXIX. évf. (1933) 7–8. sz. 249–251., 9–10. sz. 316–321.