| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

SZENDREY Zsigmond – SZENDREY Ákos: Részletek a magyar szokás- és babonaszótárból. Ethnographia. LII. évf. (1941) 1. sz. 62–65.

SZENDREY Zsigmond: A magyar népszokások ősi elemei. Ethnographia. LI. évf. (1940) 3. sz. 352–360.

SZENDREY Zsigmond: Magyar népszokások a fonóban. Ethnographia. XXXIX. évf. (1928) 3–4. sz. 147–164.

SZENDREY Zsigmond: Szalontai jeles napok. Ethnographia. XXVII. évf. (1916) 1–3. sz. 73–80.

SZENDREY Zsigmond: A medve, farkas, kígyó ünnepe a székelyeknél. Székelység. 1932. 44.

SZENDREY Zsigmond: A „kongózás”. Ethnographia. XLII. évf. (1931) 1. sz. 21–27.

SZENDREY Zsigmond: Bakfazék. Ethnographia. XLII. évf. (1931) 2. sz. 92–93.

SZENDREY Zsigmond: A ditrói madármiséről. Székelység. 1933. 44.

SZENDREY Zsigmond: A téli napforduló magyar szertartásai karácsonyban. Pásztortűz. 1933. 420–421.

SZENDREY Zsigmond: Évnegyedi szokásaink és babonáink. Ethnographia. LII. évf. (1941) 1. sz. 10–23. P 1941

SZENDREY Zsigmond: A tavaszelő ünnepkörének szokásai és hiedelmei. Ethnographia. LII. évf. (1941) 2. sz. 101–110.

SZENDREY Zsigmond: Egyházkelő. (Anyaavatás.) Ethnographia. XLIII. évf. (1932) 2. sz. 85–87.

SZENDREY Zsigmond: Nagyszalontai gyűjtés. Gyűjtötte a Folklore Fellows magyar osztályának nagyszalontai gyűjtőszövetsége. Kodály Zoltán közreműködésével szerkesztette Szendrey Zsigmond. (Magyar Népköltési Gyűjtemény, XIV.) Kisfaludy Társaság. Budapest, 1924

SZENDREY Zsigmond: Szalontai mondák a Toldiakról és a Csonkatoronyról. Ethnographia. XXV. évf. (1914) 3. sz. 164–168.

SZENDREY Zsigmond: Történelmi népmondák. Ethnographia. XXXI. évf. (1920) 1–6. sz. 45–59.

SZENDREY Zsigmond: Történelmi népmondák. Ethnographia. XXXII. évf. (1921) 1–6. sz. 130–133.

SZENDREY Zsigmond: Magyar népmonda-típusok és tipikus motívumok. Ethnographia. XXXIII. évf. (1922) 1–6. sz. 45–64.

SZENDREY Zsigmond: Adalékok a népmondák irodalmi feldolgozásához. Ethnographia. XXXIII. évf. (1922) 1–6. sz. 102–104.

SZENDREY Zsigmond: Történeti népmondáink. Ethnographia. XXXIV–XXXV. évf. (1923–1924) 7–12. sz. 143–149.; XXXVI. évf. (1925) 1–6. sz. 48–53.; XXXVII. évf. (1926) 1. sz. 29–35.; 2. sz. 78–86.; 3. sz. 132–138.; 4. sz. 183–187.; XXXVIII. évf. (1927) 3. sz. 193–198.

SZENDREY Zsigmond: Származás-mondák. Ethnographia. XLIII. évf. (1932) 3–4. sz. 167–168. P 1932

SZENDREY Zsigmond: Babonás helynevek. Ethnographia. LII. évf. (1941) 1. sz. 67–68.

SZENDREY Zsigmond: „A tűz meghódítása”. Ethnographia. XXXIV–XXXV. évf. (1923–1924) 1–3. sz. 45–46.

SZENDREY Zsigmond: Elegyes. Ethnographia. XXXIV–XXXV. évf. (1923–1924) 7–12. sz. 179–180.

SZENDREY Zsigmond: A kortesnótákról. Ethnographia. XXXVI. évf. (1925) 7–12. sz. 166–167.

SZENDREY Zsigmond: Apróságok. Ethnographia. XXXVI. évf. (1925) 7–12. sz. 177–179.

SZENDREY Zsigmond: Találós mesék és külföldi megfeleléseik. Ethnographia. XXXII. évf. (1921) 1–6. sz. 69–81.

SZENDREY Zsigmond: Népi találós kérdéseink szerkezete. Ethnographia. XXXIV–XXXV. évf. (1923–1924) 4–6. sz. 83–92.

SZENDREY Zsigmond: Pótlások. Magyar Nyelv. XIII. évf. (1917) 2. sz. 56–57.

SZ. Zs. [SZENDREY Zsigmond]: Falucsúfolók. Ethnographia. XXXVII. évf. (1926) 1. sz. 45–46.

SZENDREY Zsigmond: Falucsúfolóink. (Típusok és tipikus motívumok.) Ethnographia. XXXVIII. évf. (1927) 1. sz. 30–39.