| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

KÖLÖNTE Béla: Gyergyó története. In: Péter János (szerk.): A Székelyföld és székely nagyjaink. I. Kézdivásárhely, 1914 77–90.

LAKATOS István: Székelyudvarhely legrégibb leírása. Latinból fordította Jaklovszky Dénes. (Erdélyi ritkaságok, 6.) Kolozsvár, 1942

LÁSZLÓ-HERBERT Márk: Sztálingrádok Kelet-Európában. Korunk. 3. f. XIV. évf. (2003) 2. sz. 64–74.

MAGYARI Nándor László: Térbeélési stratégiák Székelyudvarhely 150 éves településfejlődésében. In: Mikó Zsuzsa (szerk.): Mezőváros – kisváros. A Hajnal István Kör keszthelyi konferenciája. 1990. június 23–25. (Rendi társadalom – polgári társadalom, 4.) Csokonai Kiadó. Debrecen, 1995 279–289.

MAYR, Alois – GRIMM, Frank-Dieter (hrsg.): Städte und Städtesysteme in Mittel- und Südosteuropa. Tschechische Republik, Slowakei, Ungarn, Rumäniei. [Városok és városrendszerek Közép- és Dél-Európában.] Institut für Länderkunde. Leipzig, 1996

MORARIU, Tiberiu: Cluj. Meridiane Könyvkiadó. Bukarest, 1965

NEMES Ödön: Torda. Hazánk s a külföld. (1869) 30.

OLASZ Gabriella: Kézdivásárhely sajátságos településszerkezete és műemléki jelentőségű területei. In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 1998. II. Székely Nemzeti Múzeum–Csíki Székely Múzeum. Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda, 1999 59–80.

ORBÁN Balázs: Brassó szab. kir. város leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból. Budapest, 1873

ORBÁN Balázs: Torda város és környéke. Budapest, 1889

ORBÁN Balázs: Torda város és környéke. Helikon Kiadó. Budapest, 1984

OROSZ Ferenc (összeáll.): Kolozsvári Kalauz és címtár. Erdélyi Kárpát Egyesület. Kolozsvár, 1933

PÁL-ANTAL Sándor: Csíkszereda mezőváros a 16–17. században. In: Solymosi László – Somfai Balázs (szerk.): A Dunántúl településtörténete. 9. VEAB településtörténeti Munkabizottság. Veszprém, 1992 81–88.

PÁL Judit: Urbanism, sistematizare, servicii comunale în oraşele secuieşti, înainte de primul război mondial. [Városiasodás, városrendezés, közszolgáltatások a székelyföldi városokban az első világháborúig.] In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 1997. I. Csíki Székely Múzeum–Székely Nemzeti Múzeum. Csíkszereda–Sepsiszentgyörgy, 1998 255–272.

PÁL Judit: Rolul funcţiei administrative în procesul de urbanizare din scaunele secuieşti. [A közigazgatási funkció szerepe a székelyföldi urbanizációban.] In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 1998. I. Székely Nemzeti Múzeum–Csíki Székely Múzeum. Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda, 1999 311–322.

PÁL Judit: Procesul de urbanizare în scaunele secuieşti în secolul al XIX-lea. [A székely székek városiasodási folyamata a XIX. században.] Cluj-Napoca, 1999

PÁL Judit: Városfejlődés a Székelyföldön, 1750–1914. Pro-Print Könyvkiadó. Csíkszereda, 2003

PALMER Kálmán: Nagybánya és környéke. Nagy-Bánya, 1894

PETI Lehel: Modernizációs tendenciák az erdélyi falvakban. Korunk. XVII. évf. (2006) 5. sz. 3.

RESZLER Béla – TÁCSI László: Egy kisváros kultúrája. Korunk. XXV. évf. (1966) 10. sz. 1425–1433.

RÉVAI Károly: Nagybánya történetéből. Erdélyi Múzeum. XXVIII. évf. (1911) 5. sz. 323–330.

SÁNTHA István: Sepsiszentgyörgy város funkcionális övezeteinek tér- és időbeni változása. Acta. (1997) 1. sz. 141–152.

SÁNTHA István Zsolt: Sepsiszentgyörgy funkcionális fejlődése. Szegregáció és gettósodási folyamat. In: Borbély Éva – Czégényi Dóra (szerk.): Változó társadalom. (Kriza Könyvek, 1.) Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár, 1999 166–169.

SAS Péter: Kolozsvár a századfordulón. A hagyományőrző, modern nagyváros. Művelődés. L. évf. (1997) 10. sz. 40–44.

SEBESTYÉN György: Hétszáz éves Szamosújvár. Művelődés. XL. [XLIV.!] évf. (1991) 1. sz. 43–44.

SEBESTYÉN György: Fogaras 1291–1991. Művelődés. XL. [XLIV.!] évf. (1991) 2–3. sz. 60–62.

SEBESTYÉN Kálmán: Adatok Bánffyhunyad XVI-XIX. századi történetéhez. Kalotaszeg. Új sorozat, XI. évf. (2000) 8. sz. 2., 8., 9. sz. 6.

SEBŐK Samu: Torda és a legközelebbi környékének természeti leírása. In: Tordai ált. főgimn. 1909/10 évi értesítője. 1910

SYLVESTER Lajos – INCZE László – PLUGOR Sándor: Kézdivásárhely. Sepsiszentgyörgy, 1972

SZABÓ György: Radnót. Ifjú Erdély. XVII. évf. (1938) 10. sz. 183–185.