| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

KESZEG Vilmos: A cseberbenézés. (Egy mezőségi hiedelemelem eredete és szemantikája.) Néprajzi Látóhatár. I. évf. (1992) 1–2. sz. 70–80.

KESZEG Vilmos: A román pap és hiedelemköre a mezőségi folklórban. Ethnographia. CVII. évf. (1996) 1–2. sz. 335–369.

KISS András: Tudosítás 1803-ból a váltott gyermek elégetéséről. (Kollázs egy készülő tanulmány forrásaiból.) In: Utunk Évkönyv 80. 1980 48–61.

KISS András: Tudosítás 1803-ból a váltott gyermek elégetéséről. In: Uő: Források és értelmezések. Bukarest, 1994 241–260.

KISS József: Szerelmi babonák. Régi szatmári babonák, rontások, szemverések, igézések, kísértések és egyéb boszorkánykodások. Népszava. Budapest, 1989

K. L. [KELEMEN Lajos]: Vihar elleni igék. Erdélyi Múzeum. XXIV. évf. (1907) 6. sz. 399–400.

KLEIN József: Adalékok a körömről való néphithez. Ethnographia. V. évf. (1894) 1. sz. 32–37.

KOLUMBÁN Levente: A viasz erejéből. Az ijedtség gyógyításának szimbólumai egy gyergyókilyénfalvi öntőasszony rítusaiban. In: Tánczos Vilmos (szerk.): Képek a folklórban. Tanulmányok az archetipális szimbolizáció köréből. (Kriza Könyvek, 22.) Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár, 2004 94–102.

KOMÁROMI Tünde: Rontásformák Aranyosszéken. A gyógyító román pap. Néprajzi Látóhatár. V. évf. (1996) 1–2. sz. 87–98.

KOMÁROMI Tünde: Igézés az aranyosszéki Szentmihályon. In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 1997. II. Csíki Székely Múzeum–Székely Nemzeti Múzeum. Csíkszereda–Sepsiszentgyörgy, 1998 217–228.

KOMÁROMI Tünde: Az ijedtség. In: Czégényi Dóra – Keszeg Vilmos (szerk.): Emberek, szövegek, hiedelmek. Tanulmányok. (Kriza Könyvek, 7.) Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár, 2001 112–140.

KÓNYA Imre: Gyergyói népszokások. Néprajzi Értesítő. XV. évf. (1914) 1–2. sz. 127–129. P 1914

KÓS Károly, ifj.: Erdélyi adatok a megkötéses varázsláshoz. Néprajzi Közlemények. (1957) 1–2. sz. 185–187.

KOVÁCS László, K.: Tejvarázslás a Borsa völgyében. Ethnographia. LVI. évf. (1945) 1–4. sz. 52–59.

KÖVÉR Sándor: Babonák. [Háromszék.] Magyar Nyelvőr. XX. évf. (1891) 3. sz. 139–140., 4. sz. 190.

KRISTÁLY Balázs: A tej-elvitel és visszahozatal hiedelme a székelyeknél. Ethnographia. VII. évf. (1896) 1. sz. 84–89.

LÁSZLÓ Gyula: Az „argos” (szőrösen született) gyermek megfőzése. Ethnographia. XLV. évf. (1934) 3–4. sz. 186–187.

LÁSZLÓ Gyula: Varázslat egy középkori falusi templomunkban. Erdélyi Tudományos Intézet. Kolozsvár, 1947

MARINESCU Athanáz: Az áldozatok. Román népmithológiai képek és szokások. Ethnographia. II. évf. (1891) 1. sz. 2–12.; 2. sz. 53–58.

MIRK László: Az aggott gyermeket megfőzték... Művelődés. LXII. évf. (1993) 6–7. sz. 66.

MOLDOVÁN Gergely: A szem a román néphitben. Ethnographia. XXV. évf. (1914) 4. sz. 217–232.

MOLDOVÁN Gergely: A román nép varázsköltészete. Erdélyi Múzeum. V. évf. (1888) 1. sz. 1–23., 2. sz. 81–114.

NAGY László: Tejelvivés és visszahozás a Kisküküllő-menti Szőkefalván. Honismeret. XXVI. évf. (1998) 1. sz. 54–55.

NEMES Mihály: „Az ördögnek is szükséges gyertyát gyújtani”. Ethnographia. XIX. évf. (1908) 315–317.

PAPP György: Babonák. Magyar Nyelvőr. IV. évf. (1875) 7. sz. 323–324.

PÉTERFY Márton: Esőcsinálás és más babonák Zám környékén. Hunyadm. tört. társ. Évkönyve XIV. (1904) 137.

PETI Lehel: Mítosz és mágia: a trunki orvos rózsaillatú kútjának mítosza. Korunk. XIV. évf. (2003) 9. sz. 25–29.

PÓCS Éva: Binde- und Lösungszauber im ungarischen Volksglauben. Acta Ethnographica. XVI. évf. (1967) 1–2. sz. 79–140.

POZSONY Ferenc: Tavaszi esővarázslás a háromszéki Szörcsén. In: Viga Gyula (szerk.): Kultúra és Tradíció. Tanulmányok Ujváry Zoltán tiszteletére. I. HOM. Miskolc, 1992 189–204.

RÓHEIM Géza: A luczaszék. Néprajzi Értesítő. XVI. évf. (1915) 1–4. sz. 1–35.; XVII. évf. (1916) 1–4. sz. 15–52.