| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

FIÓK Károly: A „Brassó” név és egy magyar hangtörvény. Philológiai Közlöny. (1904) 666.

GÁLOS Rezső: Temesvár = Kolozsvár. Magyar Nyelv. VI. évf. (1910) 2. sz. 80–81.

GYALLAY Domokos: Üver. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 3–4. sz. 479–480.

GYÓNI Mátyás: A keleti egyház jelentkezése a Temes vidékén Szent István korában. Magyar Nyelv. XLI. évf. (1945) 1–5. sz. 43–49.

HISTORIKUS: Néhány helynévről. Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 6. sz. 277–278.

HÓMAN Bálint: Darócz. Magyar Nyelv. XVI. évf. (1920) 7–10. sz. 116–119.

HORGER Antal: Brassó. Magyar Nyelvőr. XXX. évf. (1901) 2. sz. 95.

HORGER Antal: A Brassó név és egy magyar hangtörvény. Magyar Nyelvőr. XXXIII. évf. (1904) 8. sz. 489–495.

HORGER Antal: Esküllő, Esküküllő. Magyar Nyelv. I. évf. (1905) 8. sz. 368–370.

HORGER Antal: Sajó és társai. Magyar Nyelv. XXIII. évf. (1927) 7–8. sz. 497–502.

HORGER Antal: Hësdát. Magyar Nyelv. XXXV. évf. (1939) 5–6. sz. 181–183.

HORPÁCSI Illés: Horpács. Magyar Nyelvőr. LXXXVIII. évf. (1964) 4. sz. 470–471.

JANITSEK Jenő: Két magyar eredetű román ’irtás’-t jelölő helynév: ịertaş, ịertoi és szármaszékai. Névtani Értesítő. (1993) 15. sz. 153–156. P 1993

JÓSA János: A Gyergyó név. Magyar Nyelvőr. XLIII. évf. (1914) 1. sz. 33–34.

KALMÁR Elek: Kerek erdő. Magyar Nyelvőr. LXV. évf. (1936) 3–6. sz. 85–88.

KARÁCSONYI János: Albis. Magyar Nyelv. I. évf. (1905) 6. sz. 274–275.

KARÁCSONYI János: Kölyű és Esküllő. Magyar Nyelv. II. évf. (1906) 4. sz. 176–177.

KARÁCSONYI János: Siményfalva. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 3. sz. 127.

KARÁCSONYI János: Deménd, Deményfalu, Deményháza. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 3. sz. 127–128.

KARÁCSONYI János: Zoltán (Zoltány.) Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 4. sz. 176–177.

KARÁCSONYI János: Vérvölgy. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 8. sz. 352–353.

KARÁCSONYI János: Vércsorog. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 8. sz. 353–354.

KARÁCSONYI János: Borhíd, Borkút, Borszék. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 8. sz. 354–355.

KELEMEN József: Bongor~bongord~bongort. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 3–4. sz. 108–110.

KÉMENES Antal: A Gyergyó név eredete. Magyar Nyelvőr. XLIII. évf. (1914) 6. sz. 281.

KISS Lajos: Szilágysági hegynevek. Magyar Nyelvőr. XCVIII. évf. (1974) 4. sz. 97–101.

KISS Lajos: Székelyföldi víz- és helységnevek. Magyar Nyelvőr. CIII. évf. (1979) 4. sz. 468–472.

KISS Lajos: Szilágysági helységnevek. Magyar Nyelvőr. CV. évf. (1981) 3. sz. 354–361.

KISS Lajos: Különös földrajzi nevek. Magyar Nyelvőr. CVI. évf. (1982) 2. sz. 219–233.

KISS Lajos: Régi földrajzi nevek, régi térképek. Magyar Nyelvőr. CVI. évf. (1982) 4. sz. 477–483.