| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

(n. n.) Ritka értékű magyar kultúra és műtörténeti emlékek egy székelyföldi ősi templomban. Ellenzék. 1935. 206. sz.

(n. n.) Beszédes temető. Múzsák. XIX. évf. (1988) 4. sz. 24–25.

(n. n.) Régi magyar temetők írásai. Brassói Lapok. 1928. 10., 34. sz.

(n. n.) Furcsaságok gyűjteménye. (Sírfeliratok is). Ellenzék. 1939. 29. sz.

(n. n.) Csernátoni perefernumlevél. Csernátoni Füzetek. (1999) 22–23. sz. 10.

(n. n.) Id. Jancsó Mózes krónikai jegyzeteiből. [Kézdivásárhely jelentősebb eseményeiről.] Megyei Tükör. 1971. júl. 4.

(n. n.) Kalotaszegi levél. Magyar Nyelvőr. XXXIV. évf. (1905) 10. sz. 530.

(n. n.) Mózsi bá szaval. [Nagy Mózes verse.] Hargita. 1928. 24. sz.

(n. n.) Székely búja. Leírta Szabó Dénes 60 éves székely. Erdély. 1931. 127.

(n. n.) Ma is él a népköltészet. [Lukács György, Magyari Márton és Banda András egy-egy versével.] Falvak Népe. II. évf. (1946) 6. sz. 11.

(n. n.) Verset kaptunk megint. [Lakatos Demeter: Aratás] Falvak Dolgozó Népe. XXIX. évf. (1973) 29. sz. 10.

(n. n.) I vagy Y? Kalotaszeg. I. évf. (1890) 19. sz. 231–233.

BARTHA Károly, N.: Udvarhely vármegye nyelvjárásainak alaktana. Székelyudvarhely, 1914

(n. n.) Mutatvány az Új Magyar Tájszótár első kötetéből. Összeállította az Új Magyar Tájszótár munkaközössége. In: Kálmán Béla – Sebestyén Árpád (szerk.): Magyar Nyelvjárások XX. Debrecen, 1974 29–51.

N. K.: Tájszók és szólások. (Döbrentei Gábor gyűjtése. Kiszedve a M. Tud. Akadémia irattárában őrzött kézirati hagyatékból.) Magyar Nyelvőr. XVIII. évf. (1889) 5. sz. 231–233.

SEBESTYÉN Irén, N.: Hegy. Magyar Nyelv. XLI. évf. (1945) 1–5. sz. 17–21.

(n. n.) Egyházmegyénk névtára 1936. évben. In: Kalotaszegi Magyar Református Naptár. Cluj, 1937 137–147.

(n. n.) A táncház mozgalom Erdélyben. Honismeret. VII. évf. (1979) 3. sz. 11–12.

(n. n.) Aranyosszéki keménycsárdás Torda vármegyéből. Művelődési Útmutató. II. évf. (1949) 4. sz. 39–43.