| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

LŐRINCZ György: A gazdasági termelés tervezése Kápolnásfalván. Regio. VI. évf. (1995) 1–2. sz. 155–159.

MAKKAI László: A mezővárosi földhasználat kialakulásának kérdései. (A „telkes” és „kertes” földhasználat a XIII–XV. században.) In: Bodor András – Cselényi Béla – Jancsó Elemér – Jakó Zsigmond – Szabó T. Attila (szerk.): Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. (A Bolyai Tudományegyetem Kiadványai, I. Tanulmányok.) Tudományos Könyvkiadó. Kolozsvár, 1957 463–478.

MIKLÓS Zoltán: Önállósodási törekvések. Művelődés. LVIII. évf. (2005) 3. sz. 23–25.

MIKLÓS Zoltán: „Romániában nem lehet egy lábon megélni.” Önállósodás és a vállakozói magatartás megjelenése. In: Peti Lehel – Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Agrárörökség és specializáció a Kis-Küküllő mentén. (Kriza Munkák.) Nis Kiadó. Kolozsvár, 2006 62–100.

MOLNÁR István: A libellusok adatai a Nyikómente gazdaságnéprajzának tanulmányozásához. Néprajzi Közlemények. VII. évf. (1962) 3–4. sz. 194–216.

MOLNÁR István: Az Alsó-Nyikómente földhasználati rendszerei a XVIII. századtól a kollektivizálásig. In: Halász Péter (szerk.): A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Magyar Néprajzi Társaság. Budapest, 1991 241–247.

MOLNÁR Jenő: Egy székely rajon fejlődési feltételei. Korunk. XVI. évf. (1957) 5. sz. 558–571.

MOLNÁR Jenő: Új élet az oltyánok földjén. Korunk. XX. évf. (1961) 12. sz. 1489–1493.

MUNTEANU, Vasile: Az erdélyi falu ellentmondásai. Korunk. XI. évf. (1936) 2. sz. 102–105.

NAGY Miklós: Az 1945. évi agrárreform Erdélyben. Társadalomtudomány. (1946) 59–105.

NAGY Miklós: Agrártáj az Aranyos mentén. Korunk. XXXIII. évf. (1974) 12. sz. 1257–1259.

NEMÉNYI Ágnes: Tóth Pál Péter Szórványban című tanulmánykötetének elemzése, különös tekintettel az erdélyi falusi család vagyoni helyzetére. Erdélyi Múzeum. LXII. évf. (2000) 3–4. sz. 295–301.

NEMÉNYI Ágnes – VERESS Enikő: Gazdálkodás és vállalkozás az erdélyi falvakban. Erdélyi Múzeum. LXIII. évf. (2001) 1–2. sz. 153–161.

OLÁH Sándor: „…olyan törvényököt csinálunk, hogy nekünk jó legyen…” Korunk. 3. f. II. évf. (1991) 6. sz. 693–698.

OLÁH Sándor: Gazdálkodás és életvitel. Korunk. 3 f. V. évf. (1994) 6. sz. 55–61.

OLÁH Sándor: Gazdálkodás és társadalmi kapcsolatok egy Kishomoród menti családban. Regio. VI. évf. (1995) 1–2. sz. 170–184.

OLÁH Sándor: Gazdasági kapcsolatok cigányok és magyarok között egy székely faluban. In: Gagyi József (szerk.): Egy más mellett élés. A magyar–román, magyar–cigány kapcsolatokról. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó. Csíkszereda, 1996 225–246.

OLÁH Sándor: Gazdasági kapcsolatok cigányok és magyarok között egy székely faluban. In: Katona Judit – Viga Gyula (szerk.): Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei. (Az 1995-ben megrendezett konferencia anyaga.) Herman Ottó Múzeum. Miskolc, 1996 249–261.

OLÁH Sándor: A székelyföldi elszegényedésről. In: Bodó Julianna – Oláh Sándor (szerk.): Így élünk. Elszegényedési folyamatok a Székelyföldön. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó. Csíkszereda, 1997 43–65.

OLÁH Sándor: Láthatatlan elszegényedés. In: Bodó Julianna – Oláh Sándor (szerk.): Így élünk. Elszegényedési folyamatok a Székelyföldön. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó. Csíkszereda, 1997 67–89.

OLÁH Sándor: Erőforrások kisajátítása a Homoród-mentén, 1942–1962. In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 2000. I. Székely Nemzeti Múzeum–Csíki Székely Múzeum. Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda, 2001 315–330.

PÁL Judit: Az örmények a Székelyföld gazdasági életében a 19. század közepéig. In: Lipták Dorottya – Ring Éva (szerk.): Tradíciók és modernitás. Közép- és kelet-európai perspektívák. (Gazdasági és társadalomtörténeti füzetek 4.) Közép- és Kelet-európai Kutatási Központ. Budapest, 1996 35–50., 303., 323–324.

PALADA, Mirel: Competiţie pentru resurse. O ecologie a spaţiului locuit. [Versengés az anyagi lehetőségek megteremtéséért.] In: Pozsony Ferenc – Anghel Remus Gabriel (szerk.): Modele de convieţuire în Ardeal. Zăbala. [Együttélési modellek Erdélyben. Zabola.] (Colecţia Kriza, 2–Kriza Könyvek, 2.) Asociaţia Etnografică Kriza János. Cluj, 1999 38–52.

PETI Lehel: Tejpénz a bankkártyán. Reprivatizáció, dekollektivizálás és mezőgazdasági specializáció egy kis-Küküllő menti agrártelepülésen. In: Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok 3. Fiatal kutatók a népi kultúráról. (Kriza Könyvek, 23.) Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár, 2004 184–212.

PETI Lehel: Az agrárgazdaság posztszocialista átalakulása a Kis-Küküllő menti falvakban. Korunk. XV. évf. (2004) 12. sz. 103–107.

PETI Lehel – SZABÓ Á. Töhötöm: Az átmenet válságtünetei: individuális és közösségi társadalmak. Előszó helyett. In: Uők (szerk.): Agrárörökség és specializáció a Kis-Küküllő mentén. (Kriza Munkák.) Nis Kiadó. Kolozsvár, 2006 7–16.

ROMSICS Imre: Termelés – fogyasztás – kereskedelem. Összefüggések egy hegyi szórványtelepülés, székelyvarság gazdálkodása és táplálkozása között. In: A táplálkozáskultúra változatai a 18–20. században. 1997 167–182.

SEBESTYÉN Ádám: Gazdálkodás a bukovinai Andrásfalván. Szekszárd, 1976

SEBESTYÉN Kálmán: Kalotaszeg gazdasági élete a XIX. század elején. Honismeret. XXV. évf. (1997) 2. sz. 66–70.

SOMLYAI László: Széki gondok. Korunk. XXVII. évf. (1968) 9. sz. 1327–1335.