ROKONFÖLDI [PETRÁS INCE János]: Vizvetés. Magyar Nyelvőr. VI. évf. (1877) 2. sz. 83–84. ROSKA Márton: A nap a babonákban. Erdélyi Múzeum. XXV. évf. (1908) 4. sz. 254–255. SCHULLERUS, Pauline: Pflanzen im Glauben und Brauch der Siebenbürger Sachsen. Hermannstadt, 1908 SIMON Katalin: Székely kincskeresők Háromszéken. Erdélyi Múzeum. LI. évf. (1946) 1–4. sz. 73–76. SOLYMOSSY Sándor: A vas babonás ereje. Ethnographia. XLIV. évf. (1933) 3–4. sz. 97–117. SOÓS Timea: A rontáshiedelmek működtetése válsághelyzetekben. In: Szikszai Mária (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 10. Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár, 2002 106–150. SZABÓ Csilla: „Megbüntetem az atyák vétkét a fiakban.” Egy több mint fél évszázados átok története. Művelődés. LVI. évf. (2003) 3. sz. 22–23. SZABÓ T. Attila: Babonás helynevek. Ethnographia. LI. évf. (1940) 3. sz. 369–371. Szta [SZABÓ T. Attila]: Néhány adat a „babonás helynevek”-hez. Erdélyi Múzeum. XLVII. évf. (1942) 2. sz. 271. SZABÓ T. Attila: Farkasinat gyújt, farkasinat vetett. Ethnographia. LXXXIX. évf. (1978) 4. sz. 558–559. SZABÓ T. Attila: Farkasinat gyújt, farkasinat vetett. In: Uő: Nép és nyelv. Válogatott tanulmányok, cikkek. IV. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1980 353–355. SZABÓ T. Attila: Babonás helynevek. In: Uő: Nyelv és irodalom. Válogatott tanulmányok, cikkek. V. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1981 92–94. SZENDREY Ákos: Az életvize karácsonyi népszokásainkban. Ethnographia. LI. évf. (1940) 4. sz. 393–401. SZENDREY Ákos: A napforduló és a mágikus állatvédés összekapcsolásának kérdése. Az állatok első kihajtása. Ethnographia. LXX. évf. (1959) 1–3. sz. 313–343. SZENDREY Zsigmond: Szalontai babonák Arany műveiben. Ethnographia. XXVIII. évf. (1917) 1–3. sz. 138–139. SZENDREY Zsigmond: Népbabonák Jókai műveiben. Ethnographia. XXX. évf. (1919) 1–6. sz. 115–127. SZENDREY Zsigmond: Babonák Szatmár megyéből. Ethnographia. XXXVIII. évf. (1927) 3. sz. 210–211. SZENDREY Zsigmond: Farkastisztelet az ókor törökjeinél. Ethnographia. XLII. évf. (1931) 2. sz. 91. SZENDREY Zsigmond: Fára aggatott rongyok. Ethnographia. XLII. évf. (1931) 4. sz. 198. SZENDREY Zsigmond: Nyomfelszedés. Ethnographia. XLVII. évf. (1936) 3. sz. 220. SZENDREY Zsigmond: A varázslócselekvések személye, ideje és helye. Ethnographia. XLVIII. évf. (1937) 1. sz. 13–24. SZENDREY Zsigmond: A növény-, állat- és ásványvilág a varázslatokban. Ethnographia. XLVIII. évf. (1937) 2–3. sz. 154–166. SZENDREY Zsigmond: A varázslatok eszközei. Ethnographia. XLVIII. évf. (1937) 4. sz. 386–405. SZENDREY Zsigmond: A halott, szentelmények és eljárásmódok a vaarázslatokban. Ethnographia. XLIX. évf. (1938) 1–2. sz. 32–46. SZENDREY Zsigmond: Ráolvasóink eredetének kérdéséhez. Ethnographia. LIII. évf. (1942) 2. sz. 104–112. SZŐCS Enikő: Ónöntés, kuruzslás, szerelmi bűbáj-készítés. Krónika. 1999. nov. 27. TAKÁCS György: „Igizet szálljon az erős kősziklákra!” A kosteleki, gyepecei és magyarcsügési csángók ráolvasó gyakorlata. Palócföld. XXIX. évf. (1995) 4. sz. 371–383. TÉGLÁS Gábor: Pásztorszokások Csíkgyergyó határszéli községeiben. Néprajzi Értesítő. XIV. évf. (1913) 3–4. sz. 294–296. TÉGLÁS István: Építő-áldozat emléke Tordán. Néprajzi Értesítő. XI. évf. (1910) 1–2. sz. 60–61. TÉGLÁS István: Építő áldozat Tordán. Néprajzi Értesítő. XIV. évf. (1913) 1–2. sz. 99–101. |