| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

FARAGÓ József: A valóság változásainak nyomában. A népdal és társai. Utunk. III. évf. (1948) 1. sz. 2–3.

FARAGÓ József: „Jaj de csípős a csihán…” Egy kénosi székely népdal története. Művelődés. X. évf. (1957) 11. sz. 62.

FARAGÓ József: Sombori László román népdalfordítása 1800 táján. Utunk. XXV. évf. (1970) 39. sz. 8.

FARAGÓ József: Moldvába és Havasalföldre visszavonuló erdélyi magyar és román kurucok dala. In: Székely Zoltán – Árvay József – Jecza Tibor – Kovács Sándor (szerk.): Aluta III. Sepsiszentgyörgyi Múzeum. Sepsiszentgyörgy, 1971 461–467.

[FARAGÓ József] Egy magyardécsei bölcsődal változatai. Dolgozó Nő. XXVII. évf. (1971) 5. sz. 17.

FARAGÓ József: Nóta egy gyilkosságról a Rikában. Művelődés. XXVI. évf. (1973) 5. sz. 49–51.

FARAGÓ József: „Rákóczinak dicső kora” a kelet-európai népdalokban. Korunk. XXXV. évf. (1976) 3. sz. 177–182.

FARAGÓ József: Magyardécsei bölcsődalok. In: Kós Károly (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1976. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1976 133–141.

FARAGÓ, József: Ein rumänisches den Vater Bem erwartendes Lied aus den Jahre 1851. In: Studia z dziejów polsko-wegierskich stusonków literackich. Warszava, 1978 281–287.

FARAGÓ József: Egy szlovák kuruc dal a nagyszalontai népköltészetben. Utunk. XXXIV. évf. (1979) 4. sz. 6.

FARAGÓ József: Még egyszer Balassi Bálint nótajelzése az eltévedt juhait sirató román leányról 1588-ban. Művelődés. XXXVIII. évf. (1985) 3. sz. 32–33.

FARAGÓ József: „Az Mihály vajda nótájára”. Utunk. XLIV. évf. (1989) 1. sz. 4.

FARAGÓ József: A Kossuth-nóta két Hunyad megyei román változata. Helikon. II. évf. (1991) 21. sz. 10.

FARAGÓ József: „...az mint az eltévedt juhokat siratja.” Balassi Bálint román nótajelzésének háttere a román és a magyar folklórban. Iskolakultúra. V. évf. (1996) 9. sz. 83–87.

FARAGÓ József: Sombori László román népdalfordítása 1800 táján. In: Uő: Ismét a balladák földjén. Válogatott tanulmányok cikkek. Kriterion Könyvkiadó. Kolozsvár, 2005 401–404.

FARAGÓ József: Még egyszer Balassi Bálint nótajelzése az eltévedt juhait sirató román leányról 1588-ban. In: Uő: Ismét a balladák földjén. Válogatott tanulmányok cikkek. Kriterion Könyvkiadó. Kolozsvár, 2005 687–690.

FARAGÓ József: „Az Mihály vajda nótájára”. In: Uő: Ismét a balladák földjén. Válogatott tanulmányok cikkek. Kriterion Könyvkiadó. Kolozsvár, 2005 691–695.

FARAGÓ József: A Kossuth-nóta két Hunyad megyei román változata. In: Uő: Ismét a balladák földjén. Válogatott tanulmányok cikkek. Kriterion Könyvkiadó. Kolozsvár, 2005 716–719.

FETTICH Nándor: A regősénekekről. Ethnographia. LXIX. évf. (1958) 3. sz. 352–380.

GÁSPÁR Attila: Híres dallamok a Szilágyságban. Művelődés. XLI. [XLV.!] évf. (1992) 3. sz. 20–23.

GERGELY Pál: Vikár Béla gyűjtőútjai nyomán. Ethnographia. LVIII. évf. (1947) 1–2. sz. 82–84.

HARSÁNYI István: Két koldus-ének forrása. Ethnographia. XXVI. évf. (1915) 2–3. sz. 138–139.

HORVÁTH István: Kései dalgyűjtés Magyarózdon. Korunk. XXVII. évf. (1968) 12. sz. 1800–1805.

HORVÁTH Tibor: Megmentett dallamok. Művelődés. XXXVIII. évf. (1985) 9. sz. 30–31.

ILLYÉS Endre: Rozmaring a magyar népdalokban. In: Bartha Elek – P. Szalay Emőke (szerk.): Vallási néprajz 11. Illyés Endre néprajzi tanulmányai. Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke–Debreceni Református Hittudományi Egyetem–Református Teológiai Doktorok Kollégiuma Egyházi Néprajzi Szekciója. Debrecen, 2002 160–206.

ILLYÉS Gyula: A népdal jelképnyelve. Erdélyi Helikon. 1935. 504–510.

IMETS Dénes: Bartók és Kodály nyomában Csíkban. In: Árkos 1971. Sepsiszentgyörgy, 1972 105–117.

IMRE Sándor: A népdal alkata s képei. Erdélyi Múzeum. II. évf. (1885) 83–118.

IMRE Sándor: A magyar népdal nemei. Erdélyi Múzeum. VI. évf. (1889) 382–403., 465–486.

JAGAMAS János: Új stílusú népdalok. Művelődés. XXVII. évf. (1974) 2. sz. 41–43.